Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)
KÖNYVISMERTETÉSEK - Molnár József: Nagyréde története • 1850—1945 (Ism.: Szecskó Károly) • 107
vezető szerepet, illetve a falu értelmiségi vezetői erre a rétegre támaszkodtak községpolitikai elképzeléseik végrehajtásában. A falu vezetésében a 30-as években az addigi patriarchális módszeréket felváltotta a rideg vezetési stílus, amely az országos politikában beállott változások eredménye is volt. Az ötödik részben az egyház élete és a helyi művelődés vizsgálata áll a középpontban. A falu szinte majdnem katolikus volt. Az egyház által állandóan ébren tartott vallásos érzés mélyen gyökerezett a lakosság tudatában. A könyv írója részletesen jellemezte a falu papját, a vallásos élet megnyilvánulásait is. A lakosság műveltségét a helybeli iskola alapozta meg. Az oktatási intézmény bemutatása kapcsán olvashatunk a tanítókról, az iskola felszereléséről, a tanítás módszereiről, eredményességéről és a beiskolázás gondjairól. Az iskolai élet leírása után a helyi népművelés és sport bemutatása következik. Az iskolán kívüli népművelés, mint máshol is, csak a múlt század második felében, a feudális viszonyok felszámolása után öltött jelentősebb méreteket. Ezt főként a világi és egyházi társadalmi szervezetek, egyesületek végezték A sportélet a hagyományos paraszti életforma miatt csak lassan bontakozott ki. A zárófejezetben a szerző a faluképet mutatta be. Ezen belül a népesedési viszonyokra, a közegészségügy jellemzőire, a falu mindennapi életének menetére, és jelesebb eseményeire tért ki. A történelmi leírást rendkívüli bőségű jegyzetapparátus követi, amely 51 oldalt foglal magában. E szokatlan bő terjedelem oka az, hogy a könyv írója a mátraalji borvidék első rekonstrukciója történetére vonatkozó adatait a jegyzetekben közli, amelyek nélküli a község gazdasági és társadalmi fejlődésének általánostól elütő jellemzői még nem érthetők meg. A jegyzetek után időrendi mutató található, amelyben a fontosabb gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális események és a jelesebb falusi események időpontjai kaptak helyet. A könyv anyagát gazdag fényképmelléklet egészíti ki. Véleményem szerint az ismertetett könyv, annak első kötetével együtt a legjobban sikerült helytörténeti monográfia, sem a felszabadulás előtt, sem után nem született ehhez hasonló színvonalú községtörténet a megyében. (Soós Imre: Heves megye községeinek története 1867-ig" c. munkája a maga nemében szintén egyedülálló, kiváló alkotás, más jellegű.) Molnár József monográfiája megítélésem szerint országos viszonylatban is elismerésre méltó munka. Jelentőségét adja a rendkívül széles körű forráskutatáson alapuló, marxista—leninista szemléletű, mélyreható, az országos fejlődési vonalat állandóan figyelemmel követő, objektív elemző munka, a falu múltjának a tudományosságot az olvasmányossággal nagyszerűen összeegyeztető megjelenítése. A község múltja a szerző munkája nyomán élővé válik. A monográfus a falu 1850—1945 közötti történetéről olyan alapos politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális elemzést adott, amelynek anyaga, tanulságai nemcsak a történettudományban, történelemoktatásban és nevelésben, hanem a gyakorlati politkai munkában is hasznosíthatók. Például a községben a vallásos világnézet jelenlegi, más környékbeli községektől jobban érvényesülő hatása nem érthető meg annak Molnár József által leírt múltbeli gyökerei, ismeretei nélkül. A kiváló munka olvasásakor mindössze egy ponton támadt hiányérzetem. A szerző több helyen megállapította, hogy a nagyrédei mezőgazdasági termelés és a paraszttársadalom struktúrája az országos fejlődésvonaltól több vonatkozásban lényegesen eltér. (Ennek okaira a könyv ismertetésekor kitértem.) Helyes lett volna megemlíteni, hogy az eltérés nemcsak Nagyréde, hanem több mátrajali szőlősközségre is jellemző volt. (Például Markaz, Verpelét stb.) Az ismertetett monográfia a szerző poszthumusz műveként jelent meg. Molnár József egyetemi docens, neves történész munkája második kötetének megjelentetését már nem érhette meg, 1974. december 31-én, 44 éves korában váratlanul elhunyt. Nagy kár, hogy a falu történetének tervezett harmadik kötetét már nem készíthette el. A könyv, amelyet Nagy Gyula gyöngyösi múzeumigazgató szerkesztett, Hanák János nagyrédei általános iskolai igazgató előszavával, a helybeli községi tanács, a Szőlőskert Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Heves megyei Múzeumi Szervezet Igazgatóságának támogatásával, anyagi áldozatvállalásával látott napvilágot. A nyomtatás a Jászberényi Hűtőgépgyár nyomdájában történt. Mindazokat, akik közreműködtek a kézirat megjelentetésében, dicséret illeti, mert maradandó munkát tett a történelemtudomány, de a gyakorlati munka asztalára is. SZECSKÓ KÁROLY 109