Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

KÖNYVISMERTETÉSEK - Besenyőtelek község története (Ism.: Szecskó Károly) • 110

Besenyőtelek község története (Besenyőtelek, 1975. 100 oldal) A nagymúltú községről 1927-ben jelent meg az első történeti monográfia, amelyet Szabó Elek akkoij római katolikus plébános írt. A 32 oldalas füzet kiadása óta 50 év telt el, mindenképpen indokolt volt tehát egy újabb monográfia megírása és kiadása. Erre 1975-ben került sor, amikoris a községi tanács kiadásában napvilágot látott az alant ismertetett helytörténeti kiadvány. A főként levéltári és irattári forrásokra támaszkodó, népes szerzői gárda által (Bölkény Gábor, Bozsik Árpád, Csirke Antal, Gyuráki Gyula, Nagy József, Pálházi József, Rubóczky András, Soós Imre, a munkaközösség vezetője Vadnai László tanácselnök) megírt könyv hat fejezetre tagolódik. A munka első fejezetében a község kialakulásától a XIX. század végéig követhetjük nyomon a falu múltját. Ebben a részben tömör összefoglalást kapunk a település eredetéről, első birtokosairól, XVI. és XVII. századi többszöri elpusztulásairól és benépesüléseiről, majd az 1703—1769 közötti történelmi időszakot ismerhetjük meg, amikoris a falu harmadszor is újra népesedik. Ezt követi a kúriális községgé alakulásának vázolása, s a fejezet a település feudalizmus válsága alatti életének leírásával zárul. A következő részben a község kapitalizmus korabeli történetének főbb vonásaival ismerkedhetünk meg. Olvashatunk a falu lakosságának 1849 utáni differenciálódásáról, a polgári átalakulás helyi tükröződéséről, az első világháború hatásáról, majd az 1918—19-es forradalmak helyi eseményeiről. A kapitalizmus korának bemutatása az ellenforradalmi korszak politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális életének bemutatásával fejeződik be. A falu népi demokratikus forradalom alatti és a szocializmus építése eddig eltelt időszaka történetének leírása alkotja a harmadik fejezet tárgyát. A felszabadulás utáni néhány év történetének összefoglaló leírása után a mezőgazdaság, illetve a termelőszövetkezeti mozgalom története, a művelődésügy és az úttörőimozgalom fejlődése, a község mai életének jellemzői tárulnak az olvasó elé. A negyedik fejezetben a falu népi hagyományai, népszokásai, népi kultúrája; az ötödik részben a község mai szervezetei, testületeinek névsora; végül az utolsó fejezetben statisztikai táblázatok találhatók. A recenzens tehát lényegében minden olyan kérdésről olvashat, amely általában a falutörténeti monográfiákban szokásos. S mindez megtalálható egy százoldalas könyvben, amelyből 18 oldalnyi csak a fényképanyag. Valójában a falu múltjának, a kortörténetnek a leírására még 60 oldal sem jut. A legutóbb leírtakból adódik úgyhisszük — az egyébként színvonalasnak nevezhető kiadvány fő problémája — az, hogy megkísérli a lehetetlent, egy nagymúltú falu történetét akarja dióhéjban bemutatni. Meggyőződésem szerint egy falu történetének alapos elemzéséhez bizonyos optimális oldalszám szükséges, s ez feltétlenül több, mint 100 oldal. Az erősen korlátozott terjedelemből következik azután az, hogy a munka feudalizmust tárgyaló fejezetében főként csak a település birtoklástörténetét kapjuk, a kapitalizmus korának leírásakor igen szűkre szabott palitika-, gazdaság-, társadalomés kultúrtörténetet, a felszabadulás utáni átalakulás bemutatásakor pedig alig kap helyet a falu politikai, társadalmi története. Gondolom, a szűkre szabott terjedelem kizárólagos oka a kiadásra fordítható pénzfedezet szűkössége volt. Ezek után néhány kisebb megjegyzést teszünk. A könyv belső címlapjának 2. oldalán 8 szerző neve van felsorolva. Nem derül ki azonban, hogy az egyes fejezeteket ki, vagy kik írták. Nem azonos a cím, a külső és a belső címlapon. A címoldalon Besenyőtelek község története, a belső címlapon pedig Besenyőtelek története olvasható. A közölt táblázatok nem adnak alapot átfogó összehasonlításra, mivel csak az 1970—74-es évekből valók. Szerencsés lett volna például 1930-ból, 1940-ből, 1949ből, 1960-ból származó adatok bemutatása is. Nem következetes a munka jelzésekkel való ellátása. Ezek a 11. oldalon kezdődnek, holott már az azt megelőző oldalakon is számos adat található, amelyeket valahonnan merítettek. A 38. oldalon többek között ezeket olvashatjuk: „1945 elején pedig megalakult a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szervezetének (DÉFOSZ) helyi szervezete. 1945 tavaszán megalakult a MADISZ is, a Kommunista Párt ifjúsági szervezete ..." Az idézett szövegrész két tárgyi tévedést tartalmaz. A DÉFOSZ nem 1945 elején jött létre, hanem 1948 decemberében, a FÉKOSZ (Földmunkások és Kisbirto110