Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

KÖZLEMÉNYEK - Cs. Varga István: Ady Endre barátsága Bíró Lajossal és látogatása Hevesen • 100

maradandóbbnak". „Hosszú időn át szerettem jobban önmagámnál" — írja. Találkozásukat szerencsésnek, barátságukat öröknek nevezte később Ady is. Ady halála után sokan jelentkeztek, mint zsenijének első felismerői. Bírót nem találjuk köztük. Pedig kétségtelenül ő az első felfedezője Ady géniuszának. Már 1*900 decemberében leírta róla szólva a „zseniális" jelzőt. 1919-foen a Nyugatban szerény, kijelentésszerű, igazsággal szólt arról, hogy Adynak nem volt életben! sajátja az „izzó démoniság", ö a fiatal Adyban a korszakos zsenit felismerve is azt hangsúlyozta, hogy szeretetre vágyón, gráciával, derültséggel tudott élni, mulatni, szeretni. Minden fájdalom megdöbbentette, minden jajszóra könnyel telt a szeme, de „genie-jéről királyian bizonyos volt már huszonhárom éves korában... már bizonyosan tudta, hogy ő egyetlen és páratlan és rendkívüli."

7 Életútjuk további folytatása azonban különbözik. Eszmei nézeteltérések vezettek a barátság lazulásához. Bíró liberális demokrata, családnak élő, emlékező, hangos sikereket élvező, jellegzetesen kétarcú író lett. Látta a társadalmi válság bajait, de nem tudta vállalni azt az utat, amelyet Adynak a kiteljesedő forradalmi demokratizmusa jelölt ki. Ady a növekvő otthontalanságában végképp elvetette a polgári morál formalizmusát, kényszerét. A „társadalmi megváltást" egyetlen élni érdemes feladatnak tartotta. Látta, hogy a magyarság sorsa: két eszméletlenség közt egy rövid ébrenlét. Mégis szomorúan alakult Bíró sorsa is. Üdvözölte a magyar forradalmakat, kultuszminiszteri államtitkárnak nevezték ki a Károlyi-kormányban. A Tanácsköztársaság bukása után emigrálnia kellett, Bécsben, majd Londonban él egészen 1948-ban bekövetkezett haláláig. Hevesi Lajos szülőhelye, Bíró Lajos lakóhelye, Ady Endre hevesi látogatásának színihelye sokáig nyomtalan, a mai napig jeltelen Heves nagyközségben. CS. VARGA ISTVÁN JEGYZETEK V. ö.: Király István: Ady Endre. I. k. 27—28. U. o. 30. Bíró Lajos: A fiatal Ady Endre. Nyugat, 1919. 349. Ady hevesi látogatásáról Lengyel Géza adott először hírt Ady a műhelyben című könyvében (Bp. 1957. 342—345.) A látogatás időpontját 1900 vagy 1901 nyárutójára teszi. A híradás forrását Hegedűs Nándor tisztázza Lengyel Gézával, aki érdeklődésére közli, hogy feleségétől tud a látogatásról, aki szintén hevesi, és rokoni szálak fűzték B.-ékhoz, így került lánytársaival, Bíró Lajos húga révén arra az emlékezetes ebédre. A dinnyetálalás és Ady magkérése emlékezetes mozzanata az ebédnek. Hegedűs is elfogadja a híradást. A nagyon termékeny, impressziókra fogékony Ady életművében azonban eddig még nem talált nyomot a hevesi látogatásra vonatkozóan. Az 1900 nyárutója valószínű, ekkor dolgoztak egy szerkesztőségben és látogattak el Hevesre. Lengyel Géza: Ady a műhelyben. Bp. 1957. 342—343. Király István: Ady Endre. I. k. 31. Bíró Lajos: A fiatal Ady. Nyugat, 1919. 349. Irodalomtörténetünk pótolhatatlan vesztesége, hogy Bíró Lajos nem írta meg Ady fiatal korának történetét. Erre ő lett volna a legalkalmasabb. Visszatartotta ettől Adynak egy gúnyos megjegyzése, amikor körülötte elszaporodtak az emlékezések. Ady halála után azonban hiába írta, hogy Váradra eljutva, a váradi újságok számait átforgatva minden napjára vissza tudna emlékezni, a cselekvő tanú hitelével tudna beszámolni Ady váradi időszakáról. 1919 után erre nem volt módja. Az események változása megszabta életútját, sorsa az emigrációba vezetett. 102