Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

KÖNYVISMERTETÉSEK - Heves megye földrajzi nevei • II. A füzesabonyi járás (Ism.: Kálmán Béla.) • 103

Könyvismertetések Heves megye földrajzi nevei. II. A füzesabonyi járás. (Közzétette:Pelle Béláné MNyTK. 144. sz. Bp. 1975. 177. I.) örömmel üdvözölhetjük Heves megye földrajzi neveinek második kötetét. Megjelent tehát a megye északkeleti része: az egri járás (1970, MNyTK. 125. sz.; Ismertettem: MNyelvj. XVIII, 163—5), Eger és Felnémet (1972—73) és a most ismertetendő füzesabonyi járás. Hátra van még a megye valamivel kisebb része; a hevesi és a gyöngyös—hatvani járás. A füzesabonyi járás községei valamivel egyöntetűbbek, mint az egri járáséi. Az egyetlen óriási határú Poroszlót (majdnem 11 ezer hektár) kivéve a községek területe 1500 és 5000 hektár, lakossága az ezernél kisebb Tófalu és Űjlőrincfalva kivételével 1200 és 7000 fő, a nevek száma pedig 120 és 546 közt mozog. Az átlagos községi terület a járásban 3500 hektár, a népesség 2300 lakos, a helynevek száma átlagban 240. A járás területe eléggé sík, a folyóvizek alsó szakasz jellegűek, számos a mocsaras vidék, itteni nevén fertő. A rendkívül gazdag helynévanyag az alapos utánjárást, a jó helyszíni munkát és a gondos ellenőrzést mutatja. Látszik, hogy a gyűjtők és szerkesztők már jó tapasztalatokkal rendelkeztek. A középiskolás gyűjtőket Pelle Béláné képezte ki. A Bevezetés Pelléné és Végh József műve. Rendkívül szűkszavú, mértéktartó. Tájékoztat a gyűjtés történetéről, a történeti anyagról (Pesty, kataszteri térképek), a hivatalos nevekről, a tájegységek nevéről stb. Nagyon okos gondolat volt, hogy a már eltűnt, de az adatközlő emlékezetében még élő neveket is felsorolja az adattár. Sok száz név menthetetlenül eltűnt volna, ha a gyűjtők mereven ragaszkodtak volna az egyébként is fiktív szinkróniához. Jó lett volna, ha a gyűjtés történetén kívül legalább egy mondatban értesültünk volna a további tervekről, például arról, hogy most melyik járásban folyik a gyűjtőmunka. Ugyancsak nem ártott volna egy rövid utalás arra a tényre, hogy Szihalom és Mezőszemere községek a megyék kialakulásakor Borsodhoz tartoztak, és csak a legújabb időkben kerültek Heveshez. Három, most már elpusztult község (Apáti, Cinegéd, Csépes) ugyancsak egykor borsodi volt. Ezek közül többnek van határjárása is a 14. századból. Apáti (Győrffy I., 752) neve ma is él Kis-Apátyi alakban (4/243). Csépes neve nincs meg már. Cinegéd talán az egykori község helyén található Cinégehalom^Cinege dűlőnévvel azonosítható (4/199). A többi helynév: Nadescyguy, Sartue, Saar, Soha, Geru, Puteus Bissenorum (Besenyőkút), Arukscegus (Szihalom), Lyukaskew, Zekuluth (Mezőszemere) nyoma nem található meg. A bevezetést követi az Útbaigazítás az adattár használatához (10—12), majd a járás térképe és a községek névsora (13—14). Ezt követi a 17 község névanyaga Ny—K és É—D sorrendben két-két térképpel (bel- és külterület). A névanyag a kötet törzse (15—126). A mutatót (127—176) Kovács Béla állította össze. A járás mindegyik községe középkori, némelyik kissé vagy egészen más néven él ma: Debrő (ma: Feldebro és Aldebrő), Tótfalu (ma: Tófalu), Kápolna, Kompolt, Nagyút, Kái, Abony (Füzesabony), Szénhalom (Szihalom), Szemere (Mezőszemere), 103