Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az egri Nemzeti Bizottság Kultúrpolitikai Bizottságának tevékenysége 1945—1946-ban • 85

ezért javasolta a bizottság 1946. június 26-i ülésén Darvas Andor, hogy „... a Bizottság hívja fel az iskolai igazgatók figyelmét arra, hogy csakis a tantestület által ellenőrzött, erkölcsi biztosítékot nyújtó helyekre lehessen diákokat kihelyezni. Ajánlja, hogy a diákvállalókkal nyilatkozatot Írassanak alá."

66 A diákok jelentős része bejáró volt. Ezek a téli hónapok hidegétől sokat szenvedtek. A bizottság fent idézett ülésén a jelenlevő szakszervezeti küldött felvetette, hogy az Egercsehiből bejáró diákoknak a téli hónapokban iskolában, vagy internátusban, felügyelet alatt szállást kellene biztosítani. A bányászok ezért szénnel fizetnének. A bizottság úgy határozott, hogy a javaslatot elintézés céljából a szakszervezethez terjeszti.

67 A vonaton bejáró diákok pontos iskolai megjelenését gátolta, hogy a Füzesabony felől érkező iskolavonat későn indult, s a diákok csak 9 órára érkezhettek be az iskolába. A bizottság 1946. június 26-i ülésén Darvas Andor javasolta, hogy az iskolavonat menetrendje pontosan állapíttassák meg. Felvetette, hogy ebben az ügyben írjanak a MÁV Füzesabonyi Állomásfőnökségének.

68 A bizottság június 27-én az elhangzott javaslat alapján levélben fordult az állomásfőnökséghez, melyben kérte a diákok 8 órai iskolába való érkezésének biztosítását.

69 A főnökség válaszlevelében ezt megígérte.

70 A szegény diákok szociális támogatását segítették a nemzeti bizottságok a népi kollégiumok megszervezésében való részvételükkel. Ezek létrehozása a tehetséges munkás- és parasztszármazású tanulók továbbtanulását kívánta elősegíteni. A NÉKOSZ országos hálózatának kiépítése 1946 nyarán kezdődött el. A kollégiumok szervezési munkálatait a közigazgatási apparátussal együtt, országszerte a nemzeti bizottságok irányították.

71 Az egri nemzeti bizottság 1946. augusztus közepétől több ülésén tárgyalta a városi népi kollégiumok megszervezésének ügyét. Ezzel a kérdéssel a kultúrpolitikai bizottság is foglalkozott. Erre utal az 1946. augusztus 12-i ülés jegyzőkönyve is, ahol Podányi Sándor javaslatára elhatározták, hogy a népi kollégiumok megszervezésének érdekében az alispánhoz fordulnak.

72 4. Harc az általános iskola létrehozásáért, felsőoktatási intézmények szervezéséért. A kultúrpolitikai bizottság megalakulásának időszakában jelent meg az általános iskolák megszervezését kimondó kormányrendelet, amelynek lényege a 8 éves. egységes alsófokú iskolatípus megteremtése volt.

73 A kultúrpolitikai bizottságon belül az új iskolatípus leglelkesebb harcosa, Darvas Andor volt, aki több hírlapi cikkén kívül a bizottság 1946. augusztus 9-i ülésén ismertette az általános iskola lényegét és utalt megteremtésének fontosságára.

74 A kultúrpolitikai bizottság iskolaügyi tevékenységének érdekes színfoltja a felsőfokú tanintézetek szervezésére irányuló küzdelem. A bizottság munkálkodott azon, hogy Eger egyetemet, illetve kereskedelmi főiskolát kapjon. Az egri egyetemért vívott felszabadulás utáni küzdelem visszanyúlik a kultúrpolitikai bizottság megalakulása előtti időszakra. Az egri Nemzeti Bizottság már 1945. január 22-i ülésén felvetette, Eger egyetemi várossá való fejlesztésének tervét. Felmerült az a gondolat, hogy a jogakadémia háromfakultásos egyetemmé fejleszthető. A tervezett karok: bölcsészeti, jog- és államtudományi, társadalomés gazdaságtudományi. A nemzeti bizottság fenti ülésén felhatalmazta a Debrecenbe induló küldöttséget arra, hogy tegyen lépéseket az egri egyetem létre96