Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az egri Nemzeti Bizottság Kultúrpolitikai Bizottságának tevékenysége 1945—1946-ban • 85
hozásáért. 75 A nemzeti bizottság 1946. február eleji ülésén a város kulturális központtá való fejlesztésével foglalkozván, ennek első feltételét egy három fakultásból álló egyetem létrehozásában látta. „A Nemzeti Bizottság ez ügyben egyhangúlag állást foglalt és a Kormányhoz küldött átiratban kéri az elvi hozzájárulást az egyetem szervezési munkálatok megkezdéséhez." 76 A kultúrpolitikai bizottság 1945. július 30-i megalakulása után, mint a nemzeti bizottság albizottsága, folytatta az egri egyetemért való harcot. Már a megalakulását kimondó határozatban is szó van az egyetem létrehozásáról. A bizottság egyik feladata a határozat szerint: „ .. .a jogakadémia korszerű fenntartásának és társadalomtudományi karral való bővítésének előkészítése. . ." 77 A nemzeti bizottság 1946. november 8-i ülésén dr. Tóth József indítványára az egyetem létrehozásának érdekében egy szűkebb körű bizottság létrehozását határozta el: „ ... annak keresztülvitele céljából, miszerint az egri jogakadémia, melyet az Érsekség jelenleg fenntartani nem tud, egyetemmé szerveztessék át. Ezen egyetemen: 1. közigazgatási kar; 2. társadalomtudományi kar: 3. közgazdasági kar lenne. Felhívja a Kultúrpolitikai bizottságot, hogy az ügy keresztülvitelét hathatósan szorgalmazza." 78 A kultúrpolitikai bizottság 1946. január 18-i ülésén foglalkozott a nemzeti bizottsági határozat megvalósításával. Az ülés után levelet intéztek a városi képviselőtestülethez, amelynek fontosabb részei a következők: „Eger történelmi múltja, hagyományai és sajátos adottságai határozzák meg fejlődésének az amaz egyetlen lehető irányát, hogy az északkeleti országrész szellemi központjává legyen. Ez a meggyőződés táplálta az évszázados vágyat, hogy Eger tudományegyetemet nyerjen, s ebből a vágyból eredő tudat sarkallta az egyetem tényleges megvalósítására irányuló törekvéseket. Ezek az igények és törekvések élednek fel most újra, amikor Egerben jelenlegi főiskoláinak egyetemi rangra emelésével és más tudománykarral való kiegészítésével a régóta áhított egri tudományegyetem létesítését szorgalmazni kötelességének tudja. Ezeket az évszázados igényeket és törekvéseket most már nemcsak a történelmi múlt, nemcsak a helyi adottságok és lehetőségek, hanem a szükségesség sürgető követelményei is támogatják és indokolják. . . Eger város Kultúrpolitikai Bizottsága tisztelettel javasolja: forduljon a város képviselőtestülete a Magyar Vallás- és Közoktatásügyi miniszter úrhoz azzal a kérelemmel, hogy a hittudományi főiskolának és az érseki jog akadémiának egyetemi rangra való emelésével és egy bölcsészettudományi karral való kiegészítésével Egerben egyenlőre három fakultásos tudományegyetem létesülését lehetővé tenni méltóztassék. A hittudományi főiskolák fenntartásának anyagi terheit a kultuszkormányzat már korábban átvállalta, s így az egri Hittudományi főiskolának egyetemi karrá leendő szervezése tekintetében az anyagi előfeltételek biztosítva látszanak. Az érseki jogakadémia életképességét és létfontosságát a fennállása óta eltelt több mint 200 éves múlt mindennél jobban bizonyítja. Ez idő alatt a nép fiaiból nemcsak kiváló jogászi nemzedékek sorát nevelte, a nemzetnek, hanem tanárai sorából a hazai tudományegyetemek jogi karai számára egészen a napjainkig nagyszámú és kimagasló — sőt európai hírű — tudományos tekintélyt adott. Bizonysága ez annak, hogy az egri Jogakadémiát a 200 éves múlt nem merevítette meg, hogy mindenkor korszerűt tudott adni. Éppen ezért az érseki jogakadémia kétszáz éves múltja egyúttal életképességének garanciája is. Az érseki jogakadémiával nemcsak Eger város és Heves vármegye forrott egybe, hanem az északkeleti országrész is, amelynek hosszú időn át egyik szellemi központja volt, ma is az. Éppen ezért Eger város és Heves vármegye immár 97
