Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sánta László: Heves megye állattenyésztésének változása 1884 és 1914 között • 51

Nagykun-Szolnok megyében 178 564 db található, míg Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye 304 168 darab sertésből összetevődő állományával kiemelkedik a megyék rangsorában. A 100 km

2-re eső sertések számát tekintve, a vezető helyet 3 988 darabbal Hajdú megye foglalja el. Az utána következők sorrendje így alakult: JászNagykun-Szolnok megye 3 323 darab, Borsod 2 986 darab, Pest-Pilis-Solt-Kiskun 2 637 db, Heves 2 401 db és Nógrád megye 1 901 darab sertés/km

2

. Az 1000 lélekre eső állományt vizsgálva, azt tapasztaljuk, hogy a megyék sorrendje változatlan. Szám szerint: Hajdú 713 db, Jász-Nagykun-Szolnok 661 db, Borsod 458 db, Pest-Pilis-Solt-Kiskun 444 db, Heves 398 db és Nógrád 386 db/1000 lakos. Mint láthatjuk, Heves megye a növekedés ellenére is alárendelt szerepet játszik a vidék sertéstenyésztésében. Megyénkben kevés kukoricát és burgonyát termeltek, így a legfontosabb hizlaló takarmányból nem volt elegendő. Ez lehetett az oka, hogy megyénkben a sertéstenyésztés nem volt jelentős állattenyésztési ág. Az 1895-ös mezőgazdasági statisztika nem tájékoztat bennünket a hasznosítás és a fajtabeli megoszlásról, de a fenti év alispáni jelentése az alábbiakat tartalmazza: „A megyében faj sertések tenyésztetnek: 10 gazdaságban kisjenfli, 11 gazdaságban fehér szőrű göndör, 4 gazdaságban pedig fekete szőrűek. A községben tenyésztett sertések különböző fajok kereszteződése.". A sertések tenyésztése legintenzívebb a tiszafüredi, pétervásári és a hevesi járásban. A különböző nagyságú gazdaságokban a következőképpen alakult a sertések száma: A gazdaságok nagysága ossz. sert. (db) Egy gazdaságra esik (db) Heves m.-ben Magyaro.-on Törpe 20 232 0,97 1,04 Kis 29 145 2,41 2,61 Közép 8 501 24,86 25,26 Nagy 16 678 191,70 233,10 Az adatokat vizsgálva érdekes az a tény, hogy az egyes gazdaságokra eső átlagos szám sertésekből csak a középgazdaságokban kevesebb, mint a szarvasmarháké. Meg kell említeni, hogy a vizsgált évben sertésvész puszított megyénkben. „Június végén Hatvan községben lépett fel legelőször, ahová minden valószínűség szerint Kőbányáról hurcoltatott be és csakhamar a szomszédos községekben és járásokban terjedt el, úgy hogy az év végén már az egész vármegye területén fordultak elő elhullások ezen betegségekben, valamint a nagymérvben előfordult sertés orbáncbani elhullások érzékeny veszteséget okoztak a gazdaközösségnek."

8 Mielőtt az 1895. évi és az 1911. évi összeírás adatait összehasonlíthatnánk, az állattenyésztésnek azokat az ágazatait említenénk meg, amelyekről eddig csak kevés szó esett. Kecske 1884-ben 544 darab volt a megyében, míg 1895-ben 890 darabot számoltak össze. Ez a tény arra utal, hogy a lakosság szegényedik, mert a kecs63