Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sánta László: Heves megye állattenyésztésének változása 1884 és 1914 között • 51

kéket tejük miatt tartják azok, akik nem tudnak tehenet tartani. A kecske pedig igénytelen legelőkön, mesterséges takarmány nélkül is tartható. A megye állatállományához tartozott még 740 db szamár és öszvér, 406 915 db baromfi és 7 449 db méhcsalád, az 1895. évben. Amíg az ismertetett két felvétel időpontja között — a juhok kivételével — valamennyi tárgyalt állatfajnál számszerű növekedés volt tapasztalható, addig az 1895 és 1911 közötti intervallumban csökkenésnek lehetünk tanúi. Ezt igazolja a 2. ábra. A szarvasmarhák száma — 1895 és 1911 között — 1 588 darabbal, a sertéseké 4 159-cel, a juhoké 27 259-cel, a lovaké pedig 1 284 darabbal csökkent. Az apadás talán azért a lovaknál a legkisebb mértékű, mert gyorsaságuk révén kezdik kiszorítani az ökröket az igavonásból. A hanyatlás okait a kivándorlásban, a legelőfeltörésben, az iparosodásban, valamint az értékesítési nehézségekben kereshetjük. A gyapjú piaci árának csökkenése a juhtenyésztésre hatott gátlólag. A hús és hústermékek állandó magas ára, mely a fiatal állatok értékesítését eredményezte, visszavetette a továbbtenyésztést. Megyénk állatállománya 1911-ben 132 412 számosállatnak felelt meg. Ennél több volt a szomszédos megyék közül: Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyékben. Szám szerint: 142 401 db, 203 754 db, illetve 393 323 darab. Borsodban 123 143 db, Hajdú megyében pedig 94 429 számosállat volt a vizsgált évben. 100 km

2-re eső számosállatok száma a következőképpen alakult az egyes megyékben: Hajdú 3 893 db, Jász-Nagykun-Szolnok 3 833 db, Heves 3 477 db, Nógrád 3 420 db, Borsod 3 396 db, Pest-Pilis-Solt-Kiskun 3 209 számosállat/100 km

2

. Heves megyében az 1000 lakosra jutó számosállatok száma 467,5 darab. Ennél kevesebb csak Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében esik 1000 lélekre. A többi megyék rangsorát Hajdú vezeti 576,5 darabbal, utána Nógrád 539,2 darabbal, Jász-Nagykun-Szolnok 538,2 db és Borsod következik 509,4 darab 1000 lakosra jutó számosállattal. A vizsgált évek közötti időszakban bekövetkezett számszerű csökkenést a minőségi javulás egyenlítette ki. Megyénkben birtokaprózódásról nem beszélhetünk, sőt a 0—5 katasztrális holddal rendelkező tulajdonosok száma és az 5—100 kh-as kisbirtokosok száma is csökkent. Az egyes birtokkategóriák számának alakulását szemléltesse a következő táblázat. A gazdaságok nagysága A gazdaságok száma 1895-ben 1911-ben Törpe 20 790 18 943 Kis 12 070 11927 Közép 342 401 Nagy 87 100 A XX. század elején Magyarország állattenyésztése elsősorban a kisbirtokon nyugodott. Az állatállomány nagyobb része a parasztság kezén volt. Jól bizonyítják ezt az 1911. évi statisztikai felvétel Heves megyére vonatkozó adatai is. 64