Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár 1594/5. évi számadása • 5

officialis jelenlétét, Sárközy István személyében. Hejcén gyakorta szerepel egy Lajos deák nevű személy, mint az ottani gazdasági központ ügyeinek intézője, de hogy a szó eredeti értelmében vett officialis volt-e, az nem tudható, bár semminemű fizetésének vagy javadalmának nincs nyoma, akárcsak Sárközy Istvánnak. Ez annál is figyelemre méltóbb, mivel 1577-ben még 24 faluban van tudomásunk officialisról.

35 Egy dátum nélküli, a XVI. század második feléből származó urbárium szerint 27 püspöki falunak volt officialisa, azzal a sokatmondó megjegyzéssel, hogy „fuerunt datae ad officiolatus", egyes esetekben pedig: „cum omnibus proventibus" .

SG Az 1594—95-re bekövetkezett helyzetnek az lehet a magyarázata, hogy a kamara erre az időre már felszámolta az Eger várához tartozó püspöki birtokok officialisi rendszerét. Egy 1593. évi adat szerint, a pénzügyigazgatás ettől a jövedelmeknek számottevő gyarapodását remélte?

7 Az officialisok ugyanis részben maguk emésztették fel a falvak jövedelmének zömét — hiszen „cum omnibus proventibus" kapták tisztségüket —, részben pedig rendszeressé váló' erőszakoskodó túlkapásaik miatt meggyérült egy-egy helység lakossága. A számadások alapján levonható új és jelentékenynek látszó megállapítás az is, hogy az egri püspöki birtokon ebben az időben már sehol sem folyt majorsági gazdálkodás. Azt a szerény allodiális gazdálkodást is felszámolták, amelyről az előbbi évtizedek számadásaiból értesülünk. Egyetlen olyan kicsiny . tétel sem szerepel a Kaufni-féle számadáskötetben, mely allodiális eredetű lenne. Láthatóan Hejcén egy kis gazdasági központ működött, de az is csak a távoli vármegyék dézsmaborainak, s talán gabonájának a részleges tárolására szolgált — kétségtelenül igen ügyes szervezeti megoldásként. A majorsági gazdálkodás teljes hiánya azért is szembetűnő jelenség, mivel ebben az időben a jobbágyföldek rovására éppen a majorsági gazdálkodás növekedése volt Ruzsás szerint feltűnő.

38 Az egri vár szempontjából azonban, gazdaságosabb volt a majorsági földek hasznát más módon — akár jobbágyi használatban, akár valaminő, a várnak teljesített szolgálat viszonzásaként adott használatban vagy éppen zálogban — hasznosítani, hiszen a kellő számú munkaerő folyamatos és zavartalan biztosítása, a nagy távolságok miatti kellő felügyelet, a törökök vagy éppen a magyar urak háborgatása és földfoglalása az egri gazdaságigazgatási központban leküzdhetetlen problémákat jelentett. (A vár gazdálkodása szempontjából a püspöki birtokokkal egyenrangú beszámítás alá eső (bükk)zsérci birtok, valamint a gyulai vártartományból Egerhez csatolt néhány falu gazdasági vonatkozásait mindenképpen célszerűnek találtuk elválasztani a vár törzsbirtokát képező egri püspöki jószágoktól — s így azokat, Ruzsáshoz hasonlóan, Eger rendkívüli jövedelmei sorában tárgyaljuk.) Az egri püspöki birtokokból, az 1594. április 24. és 1595. április 23. közötti: számadások különböző tételeit és kategóriáit célszerűen csoportosítva, a következő bevételi forrásai voltak „juxta antiquam consuetudinem", „juxta tenorem, urbarii" Eger várának: 1. Földesúri pénzadó, a census. 2. Pénzben fizetendő ajándék (munera) pálinkából. 3. Természetben szolgáltatandó, a számadásokban „censualis" jelzővel ellátott ajándék (munera, victualia) bárányból, sertésből, tyúkból, borból, sajtból és tavaszi gabonából (zabból). 13