Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár 1594/5. évi számadása • 5

4. Búzában szedett őrlési vám („telonium ex molendino"). 5. A makiári vám bevétele sóból. 6. A makiári vásáron szedett, ún. vásárpénz (telonium nundinale). 1. A censust általában az 1577. évi urbárium szerint fizették a falvak. Felnémet, Felsőtárkány, Nagytálya és Maklár két tételben, Szent György és Szent Mihály napján fizetendő censusa 80, 8, 43, illetve 24 forint volt. Cegléd 7 portája után most is csupán 1 forint 96 dénárt fizetett. Hejce és Szentmária esetében nem tehető korábbi adatok hiányában összegszerű összehasonlítás, mivel az urbárium (1587) a censust jobbágytelkenként vetette ki a falvakra. Hejce 1594—95-ben Szent György, Mihály és Márton napi censusban összesen 82 forint 25V2 dénárt adott, Szentmária pedig Szent Mihály napi és karácsonyi cenzusában 8 forintot fizetett a várnak. A censust, mint a falu egészére kivetett adót, a bírák rótták le a provizornak. Eger vára pénztárába tehát 1594—95-ben, census címén 241 magyar forint 21V2 dénár folyt be. 2., 3. Az ajándékot (munera, victualia) az urbáriumnak megfelelően, részben készpénzbeli megváltásként, részben pedig természetben hajtotta be a vár. A pálinkát megváltottan, census módjára kellett fizetnie a falvaknak. A ceglédiek 4 köböl után 1 forint 25 dénárt, a felnémetiek 40 köböl értékeként 13 forint 20 dénárt, a nagytályaiak 30 köböl után 9 forint 60 dénárt, s a makiáriak 12 köbölnek megfelelően 3 forint 60 dénárt adtak. — Az 1577. évi urbárium szerinti értékhez viszonyítva Cegléd és Maklár censusa nem változott, Felnémet azonban 10, Nagytálya pedig 2 köböllel kevesebbet adott. A „censualis" jelzővel ellátott ajándékok (munera, victualia) részletezése: Bárányból és kecskegidából Felnémettől 2—2 darabot, Szentmáriától pedig csak 2 bárányt kapott a vár. E címen tehát Eger évente 8 bárányhoz és 4 kecskegidához jutott. Sertésből az évi „census ordinarius" igen változó mértékű volt. A ceglédiek 1, a felnémetiek és nagytályaiak 6—6, a felsőtárkányiak 2, s a makiáriak 3 darabot szolgáltattak be. összesen tehát 18 darab sertésből állott a vár évi jövedelme. Tyúkból az előzően említett falvak lakosai „tenoré urbarii" összesen 189 darabot adtak. Sajtból a felnémetieknek húsvétra és pünkösdre 20, a ceglédieknek pedig pünkösdre 6 darabnyi a censualis kötelezettsége. Borból csupán az egri völgy akkor legtekintélyesebb szőlőtermelő községének, Felnémetnek kellett ajándékot, munerát, victuáliát adnia „juxta consuetudinem urbarii" 32 köbölnyit. Természetesen emellett még a dézsmát is behajtották a falu termelőin. A gabonafélékből adott ajándék is meglehetősen változatos képet mutat. Az egriekre 25 kalangya búza, a többi környező falura viszont tavaszi vetésű gabona volt kivetve, „juxta tenorem urbarii". A tavaszi vetésű gabonából adott munera viszonylag magas voltát mi sem mutatja jobban, minthogy a Kis- és Nagy-Heves, valamint a Pata és Pásztó districtusokból — azaz az egész Heves megyéből csak I66V2 quartalét dézsmáltak be ugyanekkor. A 287 quartale zab mai mértékre átszámítva, 7 214 626 liternyi mennyiséget jelent.

39 14