Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár 1594/5. évi számadása • 5

mindenkori földesurának, így tehát kincstári elszámolási kötelezettséggel az egri várnak. Az egri püspökség birtokát Kandra Kabos szerint eredetileg 45 falu képezte

31 A vizsgált számadások idejére azonban túlnyomó részükből már semminemű bevétel sem folyt be. A számadások tanúbizonysága szerint 1594—95-ben már csak a következő helységekből sikerült a várnak földesúri jövedelemhez jutnia. Heves megyéből: Eger, Cegléd, Felnémet, Felsőtárkány, Nagytálya, Maklár, Szőllőske. Borsod megyéből: Harsány. Abaúj megyéből: Hejce. Zemplén megyéből: Szentmária. A számadáskötetnek véleményem szerint igen jelentékeny mondanivalója az, hogy az egri várnak 1594—95-ben már csupán 10 helységből sikerült földesúri jövedelemhez jutnia. Ennek a rendkívül nagy mértékű csökkenésnek abban rejlik a magyarázata, hogy részben a püspöki falvakat bizonyos, még ismeretlen körülmények miatt a kincstár vagy éppen a vár kapitánya tartozásai fedezetére zálogba adta különböző személyeknek. Ez a megállapítás a korábbi esztendőkből származó számtalan adaton nyugszik. Például 1577 és 1587 között (Gyöngyös)Sólymost és (Gyöngyös)Püspökit a kamara, a Zemplén megyei Szentmáriát pedig Ungnád Kristóf várkapitány, a Borsod vármegyei Sajóhídvéget Kollonics Bertalan főkapitány vetette zálogba, melyet azután még Ungnád további summával terhelt meg.

32 További kutatás feladatát képezi az egri püspöki falvak változó birtoklásának részletekbe menő vizsgálata. De a falvak egy része időközben elpusztult, elnéptelenedett. A falvak elnéptelenedése többszörösen összetett folyamat eredménye volt. Nem egyszer maguk a várkapitányok és tisztjeik, igen gyakran pedig a helységek fölé rendelt officiálisok önkényeskedése, erőszakoskodása, nem utolsósorban pedig a törökök és dúló tatár csapatok meg-megújuló támadásai elől futott szét a falvak népe, pusztán hagyva a települést. A Zaránd megyei birtokok rendkívül nagy távolságuk, s a Gyula várát 1566-ban elfoglaló törökök terjeszkedése és háborgatása, valamint a környező földesurak birtokfoglalásai révén ekkorra már teljesen elvesztek és semmi jövedelmet nem hajtottak Eger várának. Nem szabad a falvak pusztulásának vizsgálata során figyelmen kívül hagyni a kétfelé való adózás (magyar és török) terhének negatív hatását sem. 1577-ben a hatvani, pesti, budai és szolnoki török uraknak és a szultánnak adóztak a következő püspöki falvak. Heves megyében: (Füzes)Abony, Kápolna, Kisbuda, Mezőhídvég, (Tisza)Örs, (Tisza)Örvény, Pusztaszikszó, Sarud és Tiszanána. Borsod megyében: Harsány, Papi, Szihalom és (Bükk)Zsérc. A Kiskunságban: Turkevi, Turkeddi. Zaránd megyében: Halásztelek.

33 Különleges elbírálás alá esik Eger város földesúri terheinek vizsgálata. A számadások szerint a város csak borból adott dézsmát, búzából pedig munerát (meghatározott mennyiségben, mint victualiát), de semmi egyéb terményjuttatást vagy készpénzfizetést nem kellett a lakosoknak teljesíteniük. A census fizetése alól is mentesítettek voltak. Ennek az adja meg a magyarázatát, hogy az 1577. évi urbáriumban talált feljegyzés szerint Rudolf király az egrieket „ab universis taxis et contributionibus, tam ordinariis, quam extraordinariis, subsidiis et lucro camerae, durante beneplacito suae maiestatis exmittit et liberavit". Ennélfogva megparancsolja a Szepesi Kamarának, „ut praefatos cives ad solutionem censum, taxarum et contributionem nullo modo compellere praesumant"'.

34 Az egri várszámadásoknak és a püspöki falvak földesúri jövedelmeinek kutatása során nem hagyhatjuk figyelmen kívül az officiálisok működésének rövid vizsgálatát. Kauini Benjámin számadásai kizárólaa Felnémeten említik 12