Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

KÖZLEMÉNY - Lénárt Andor: Tisztújítás Gyöngyösön. 1816-ban • 114

Tisztújítás Gyöngyösön 1816-han Az építőszék kifejezés az általános irodalomban kevéssé ismert, mint fogalom, mint tényleges jogkört gyakorló szerv, közösség. Közigazgatási funkciójában azt a szerepet töltötte be a XIX. század elején, mint a földesúri úriszék, amikor a helyi (városi) kormányzati szervek (városban a magisztrátus) tisztségeire kandidálta a jelölteket. (Ekkor a földesúr építőszéke.) Különbség volt az építőszékek összetételében, közösségi jogállásában, szereplőiben. A különbség pl. Gyöngyös város és Eger építőszéke között, hogy amíg Eger városában a püspök, illetve később az érsek építőszékében — (mely az ő tisztségviselőiből állott) az egyetlen döntő akarat az érseké —, addig a Gyöngyösön működő, tevékenykedő építőszék a várost birtokló földesurakból, illetve megbízottaiból és a plébánosokból álló gyülekezet. A rendelkezésemre álló irodalomban az építőszék meghatározásával, egyértelmű megfogalmazásával, funkciójával nem találkoztam. A fogalom meghatározásában a Magyar nyelv értelmező szótára segített. „Építőszék: így nevezik némelyek a tisztújítást, a tisztújítási gyűlést."

1 „A tisztújítás: A megyei, városi, kerületi és községi rendszerben a szavazatjoggál ellátott személyek abbeli gyakorlata, melynél fogva tisztviselőiket bizonyos időszak elmúltával újra választják."

2 A „szé?c"-ről azt írja, hogy átvitt értelemben hatóságok, bíróságok gyülekezete, testülete, melyek törvényes hatalmukat, működésüket összeülve szokták gyakorolni. A szó ilyen jelentése leginkább összetételekben fordul elő. (Kormányszék, tisztiszék, szentszék, számvevőszék, törvényszék, ítélőszék stb. és tisztújító szék.)

3 Ballagi Mór az Űr-székről azt mondja,

4 hogy a régebbi törvénykezés alatt törvényszék, melynek tagjai az erre jogosított uraság családjához tartozó egyének vagy azok által kinevezett hivatalnokok voltak. A „szék" címszónál:

5 szájhagyomány szerint széket ülni annyi, mint törvényt látni. A „tisztújításról" fi a hatósági tisztikar újból való megválasztása, ezelőtt minden harmadik évben ismétlődött. — Az építőszék címszó nem szerepel nála. E meghatározások közelítenek a fogalom megértéséhez, de annak funkcionális fogalmi meghatározását nem adják. E probléma közelítéséhez szolgál Gyöngyös város építőszékének egy 1816-ban lezajlott tevékenységéről szóló adatközlés. Az építőszék jelöltjeinek névsorát (a „Méltóságos és Tekintetes Közönséges Földes Uraságnak a Hivatalokra Candidatioja") 1816. április 23-án állította öszsze. A tisztségek, melyekre jelöltet állított a várost birtokló földesurakból, ill. megbízottaikból álló gyülekezet, a következő: főbíró, hadiadószedő, háziadószedő, az árvák tutora (gyámja), vásárbíró, kvártélymester és erdőbíró. 114