Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)
TANULMÁNYOK - Kovács Béla: Hordóméretek az egri vár dézsmaterületén a XVI. század második felében • 5
(A talált adatok miatt az I. és a XV. osztályköz képzése kisebb, illetve nagyobb, mint a többi osztályköz közelítőleg 100 literes nagysága. E két osztályköz elhagyható lenne és ez nem is változtatna a végeredményen, de a teljes kép kedvéért mégis közlöm ezeket is.) A táblázatból kitűnik, hogy a hordók megoszlási gyakoriságának százalékértéke a IV. osztályban a legnagyobb: 35,528 'százalék, ezt követi a III. osztály, 14,872 százalékkal. A két osztály megoszlási százaléka együttesen 50,398 százalék: tehát a minta felét kitevő hordók űrtartalma egyéniként kb. 200—400 liter között volt. A táblázat első látásira bizonyítja azt is, hogy nem teljesen egyértelmű Léderer Emma megállapítása a 407,232 literes felső-magyarországi hordóról, mint űrmértékről, hiszen számban és százalékban is meglehetősen heterogén az űrméretek megoszlása. E meggondolásból ugyancsak nem fogadható el a média vas és vascula általa meghatározott mértéke sem. A hordócskát jelentő vascula-t az általam vizsgált források 15 esetben külön megjelölik: űrméretűk 1 köböl + IV2 pint és 8V2 köböl, tehát kb. 40 és 215 liter között változik; így tehát a korabeli megnevezés kétségtelenül a legkisebb méretű hordókra vonatkozik. A média vas kifejezést az anyaggyűjtés során egyetlen esetben sem találtam. A továbbiakban felmerült az a kérdés, hogy a vizsgált időszak alatt egyformán oszlottak-e meg a hordóméretek annak első és második felében, illetve volt-e különbség a méretekben az egri és a gyöngyösi borvidéken. Ehhez a vizsgálathoz a matematikai statisztika valószínűségszámítási módjai közül kellett választanom. így ugyanis mód nyílik arra, hogy megvizsgáljam, vajon az általam vizsgált „véletlenszerűnek" felfogható előfordulások valóban véletlenszerűek-e, vagy van közöttük törvényszerűen megfogalmazható rendszeresség, illetve mi a véletlen lehetőségek valószínűsége. A számítás elvégzésére az ún. x 2 teszt a legalkalmasabb. 8 Ennél a vizsgálandó anyagot ún. ko>ntingenciatáblázatba foglaljuk: a vízszintes sorok egy-egy időmetszet vagy terület, a függőleges oszlopok pedig a hordótípusok számszerű előfordulásait, gyakoriságait tartalmazzák. (E számítás elvégzésének elméleti feltételei közé tartozik, hogy -nem fordulhat elő az oszlopokban I-nél kisebb gyakoriság, ezért adott esetben a típusokat össze kellett vonnunk.) A táblázatba elsőként beírt értékeket talált értékeknek (x) nevezzük, amelyekhez kiszámítjuk a várható értékeket (x°) úgy, hogy a megfelelő sor végösszegét szorozzuk a megfelelő oszlop végösszegével és az eredményt osztjuk a teljes végösszeggel. (Esetünkben pl. az I. táblázat I. osztályának talált értéke így adódik: 1567-10 =• 6,25 2508 A várható értékek a véletlenszerű kombinációk gyakoriságát jelentik, amelyek akkor jelentkeznének, ha az időmetszetek vagy a területek a típusok megoszlása szempontjából egységesek lennének. Ezt a feltételezést fogadjuk el nullhipotézisnek. A talált és várható értékekből kiszámítjuk a X 2 értékét, a következő képlet szerint:
