Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)
TANULMÁNYOK - Kovács Béla: Hordóméretek az egri vár dézsmaterületén a XVI. század második felében • 5
(X—X 0 ) 2 y s az így nyert eredményt (a P-t) a statisztikai kézikönyvekben található táblázatból leolvashatjuk, hogy az összehasonlított csoportok közötti megegyezés mennyiben véletlenszerű vagy jellemző módon különböznek-e egymástól. Általában azok a csoportok nem különböznek szignifikánsan egymástól, ahol a különbözőségekben a véletlennek 5 százaléknál nagyobb szerepe van. Ahol a véletlennek 5 százaléknál kisebb a valószínűsége, a csoportok különbözősége szembetűnő. A számítások elvégzése után egzakt számokban kifejezve adhatjuk meg egy-egy időmetszet vagy terület típuseloszlásának azonosságát vagy különbözőségét, s ha a vizsgálatot különböző csoportosításoknál végeztük el, akkor az egyes vizsgált csoportok egymáshoz való viszonyát is egzakt számban tudjuk kifejezni. Kétségtelen, hogy bizonyos következtetéseket a hagyományos megoszlási százalék kiszámítása után is tehetnénk, de a véletlenszerű jelenségek kiszűrése a teszt alkalmazásával megnyugtatóbban végezhető el. A fenti meggondolások alapján a vizsgált anyagot két időmetszetre és két területi csoportra osztottam. Az első időmetszet 1549—1577-ig a második 1578-tól 1600-ig tart. A területi felosztás alapjául a jól elkülöníthető szőlőművelési övezet, az egri és a Gyöngyös vidéki szolgált. !l Az első vizsgálatnál az egri és a gyöngyösi terület különbözőségeit vizsgáltam, az 1549—1600 közötti időszakban. A x 2 értéke 381,92, ami esetünkben n = 14 szabadságfokot alapul véve, P<<0,1 százalék. Ez tehát azt jelenti, hogy a két csoport megoszlásánál a véletlennek 0,1 százaléknál is kisebb a szerepe, tehát a területi csoportok közötti különbség szignifikáns. (Vastagabb keretbe foglaltuk a táblázatban azokat a cellákat, amelyeknél a különbség szembetűnő.) így könnyen megállapíthatjuk, hogy 1549 és 1600 között az egri borvidéken kevesebb 2—300 literes, és 1000— 1500 literes hordót használtak, mint a gyöngyösi területen, viszont elterjedtebb volt a 3—400 literes és a 900—1000 literes hordó használata. A második vizsgálatnál a kát időmetszetben vizsgáltam meg a megoszlást. Ennél a megoszlásnál /- = 277,9, tehát P<<0,1 százalék. A különbség ennél a vizsgálatnál is szembetűnő, a két szint heterogén ugyan, de nem annyira, mint az elsőnél. A különbség elsősorban abban jelentkezik, hogy az első időmetszetben jóval kevesebb a 2—300 literes hordók aránya, több viszont a 300—600 és 700—1100 litereseké, mint 1578 és 1600 között. A harmadik és negyedik vizsgálatnál a két idő-metszetet és a két területi megoszlást vettem figyelembe. 1549 és 1577 között az egri és a gyöngyösi borvidék hordóinak megoszlása szintén heterogén, de nem olyan mértékben, mint az első vizsgálatnál, ahol az időhatárokat nem vettem figyelembe. A harmadik vizsgálatnál a y}= 107,83, a P<<0,1 százalék. Jellemzője, hogy az egri borvidéken viszonylag kevesebb a 40—300 literes hordók aránya, viszont igen nagy eltérés tapasztalható a 3—400 literes hordók megoszlásában: ebből az egri borvidéken használtak jóval többet. A negyedik vizsgálatnál — 1578 és 1600 között — a x 2 értéke 255,28, a P<<0,1 százalék. A két területen a hordók megoszlása tehát szignifikánsan különböző. Hasonló módon a harmadik vizsgálathoz, a 3—400 literes n
