Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Adatok Heves megye felszabadulás utáni postatörténetéhez • 43

tok megkezdésére. A jó hírű és gyakorlott tiszaőrsi postaműszaki munkásokra egyébként a posta egri építési osztálya is igényt tartott.

65 Végül is 1945. március 5-én, az Eger, 1. számú postahivatal vezetője, Udvardy Jenő, az előzetes tárgyalások nyomán arra kérte Bartha István alispánt, hogy a távbeszélő- és távíróhálózat helyreállítására az érintett községek lakosai „igás és kézi erőt közmunka gyanánt" bocsássanak a posta rendelkezésére. Az átirat az egri, a hevesi, a pétervásári és a tiszafüredi járásokban fel is sorolta azt a 31 helységet, ahol erre szükség lenne. Egyben pedig igen helyesen arra kérte a megyei közigazgatás vezetőjét, hogy keresse meg Borsod megyét az ózdi és a mezőkövesdi szomszéd]árasokban végzendő helyreállítás munkaerő-biztosítása tárgyában. A borsodi alispán eleget is tett a Heves megyei kérésnek.

00 Március 8-án, a miskolci postaigazgatósági kirendeltség műszaki osztálya szerint ,,a távbeszélővonalak és -hálózatok helyreállítása fokozott ütemben folyamatban van. A munkaerő, szállítóeszköz és anyaghiány azonban elsősorban a munkák menetét erősen akadályozza." Egyben közölte az alispánnal, hogy a kilátásba helyezett közmunkaerőt sajnos „csak nagyon kis mértékben és késedelmesen, sőt egyes helyeken egyáltalán nem kapta m,eg". De mindennek ellenére, ebben az időben a Füzesabony és Vámosgyörk közötti vonalépítés is folyamatban volt.

07 Márciusban amikor már a pétervásári járásban is javában folyt a vonalépítési munka, az alispán Terpes, Bükkszék, Pétervására és Egerbakta községeket arra kötelezte, hogy a telefonvezetékek póznáit az erdőből kitermelt fával pótolják, szállítsák az anyagot a helyszínre, sőt a közmunka terhére állítsák is föl azokat. E telefonhálózati szakasz helyreállítására egyébként a szovjet katonai parancsnokság is nagy súlyt fektetett.

08 Mi sem bizonyítja jobban e postaműszaki munkák nagyságát, illetve e területen okozott súlyos háborús károkat, minthogy csupán a Terpes— Sirok közötti vonalszakaszon 180 darab, új tölgyfaoszlopot kellett pótolni az erdőből kitermelt anyaggal.

09 A kitartó és szívós munka hamarosan meg is hozta gyümölcsét. 1945 március utolsó napjaiban a helyi beszélgetéseken túlmenően — már telefonálni lehetett Füzesabonyba, Egerbaktára, Verpelétre, Domoszlóra, Markazra, Abasárra, Vámosgyörkre, Gyöngyösre és Hatvanba.

70 Méltán adhatta hírül 1945. .március 15-én a gyöngyösi helyi újság: „A harcok elmúltával azonnal hozzáfogtak a vezetékek helyreállításához és szorgalmas, kitartó munkájuk eredménye az, hogy ma messzi vidéken sincsen olyan széles körben kiépített telefonhálózat, mint Gyöngyösön és környékén."

71 De ugyanekkor már megnyílt Borsod megye irányában is néhány vonal: Mezőkövesdre. Nyékládházára, Ernődre, Mezőcsátra, Miskolcra és Sajószentpéterre.

7A lendületes munka rövidesen további sikereket hozott. Április 8-ra még tovább bővült a Heves megyei és az ahhoz kapcsolódó, újjáépített távbeszélő-hálózat. A Heves megyei telefonhálózatba addig bekapcsolt, újabb állomások a következők voltak: Heves, Tiszanána, Sarud, Kisköre, Visonta, Kisnána, Adács, Gyöngyöshalász, Gyöngyöstarján, Gyöngyöshalmaj, Gyöngyöspata, Ludas, Karácsond, Csány, Nagyréde és Bélapátfalva, sőt a Pest megyei Túra és Aszód is. Kiépült a távbeszélő-kapcsolat Borsod megyében Putnokkal, Bánrévével, Borsodnádasddal, Diósgyőrrel, Ónoddal, Abaújszántóval, Tokajjal, Hidasnémetivel, Alsó- és Felsőzsolcával, Tiszatarján60