Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Adatok Heves megye felszabadulás utáni postatörténetéhez • 43

nak, Tiszacsegével, Ároktővel, Egyekkel, Tiszák eszi vei, Hejőpapival, Mezőnyékkel, Hejőbábával, Tiszalúccal, Ginincesel, sőt Balmazújvárossal is.

73 Annyira lényeges volt a különösen sérült Száj la—Sírok—Verpelét— Recsk—Egerszalók és Egerszólát közti vonal helyreállítása, hogy az alispán az érintett községeknek elrendelte a munkák végzésére a helyszínre érkező 25 főnyi postaműszaki dolgozó elszállásolásáról és szerény élelmezéséről való gondoskodást.

74 Rövidesen Budapesttel is helyreállott a telefonkapcsolat, mert a Budapesti Postaigazgatóság műszaki osztálya egy jelentése szerint 1945. április 29-én, „az orosz parancsnokság utasítására" a Budapest—Hatvan—Eger vonal távbeszélő-összeköttetéseinek a helyreállítási munkái voltak soron.

75 Május második felében alapjában már nemcsak a megyében állították helyre a legtöbb vezetéket, de bekapcsolódott Heves megye a környező országrész telefonhálózatába is.

76 A távbeszélő-hálózat újjáépítésének kibontakozásával szinte egyidőben a postaigazgatóságok igen helyesen úgy intézkedtek, hogy ,,a postaintézméiny mai szűkös helyzetében különös figyelemmel az anyaggazdálkodási szempontokra, elsőrendű jelentősége van annak, hogy távbeszélő-állomáshoz csak azok jussanak, akiknek erre igen alapos és közérdekből is alátámasztott indokai vannak.. . Az a körülmény, hogy valakinek a felszabadítás időpontjáig távbeszélő-állomása volt, önmagában még nem jogosít arra, hogy most is állomást kaphasson. Ugyanúgy még akkor sincs joga senkinek a régi vagy jelenlegi távbeszélő kapcsolási számához, hogyha ismét állomást szerelnek fel részére, vagy azt már fel is szerelték.

77 A távírdák működésének megkezdésére nem volt levéltári adat felkutatható. Az bizonyos, hogy az Eger, 1. számú postahivatalban 1945 júliusában már működött távíróberendezés, viszont május 22-én még nem. Postatörténetileg ugyanis rendkívül érdekes az az 1945. május 17-én, a budapesti központi távíróhivatalban feladott távirat, melyet még csak közönséges levélként szállítottak Egerbe a címzettnek. Egyébként május 21-én érkezett a küldemény Egerbe és 22-én vette kézhez a címzettje. Postahivatalok szükségbélyegzései A felszabadulás után megnyílt postahivatalok egy része nem rendelkezett a szabványos hely- és dátumbélyegzővel, részben, mert azt az elmenekült hivatalvezető magával vitte, részben, mert a front odaérkezése előtt, a hivatal megszűnésekor azt egy távolabbi, nagyobb hivatalnak beküldte, részben, mert a helység polgári, illetve katonai kiürítése vagy éppen a harcok során megsemmisült. Ezért, amikor újból megindult ezeken a postákon a munka, a küldemények lebélyegzésére, illetve a bélyegek érvénytelenítésére különböző eredetű szükségbélyegzőt voltak kénytelenek használni. Különböző levéltári állagokban való kutatásaim során, de több, magántulajdonban levő gyűjteményből is igyekeztem a Heves megyei postahivatalokban használatba vett szükségbélyegzéseiket felderíteni. Húsz ilyen helységből került eddig elő ilyen lebélyegzés, egyeseknél két típusban is. Nyomatékkal hangsúlyozni kívánom azonban azt, hogy az alábbi összeállítás természetszerűen nem teljes, nem maradéktalan, mert hiszen azoknak a felkutatása ma már szinte teljességgel lehetetlen, mivel az e korfii