Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Adatok Heves megye felszabadulás utáni postatörténetéhez • 43

első pillanatra szinte leküzdhetetlennek tűnő nehézségek közepette, szinte a semmiből teremtették meg a postai összeköttetési lehetőségeket, sőt egyre tökéletesítettebb keretek között biztosították annak funkcióját a Debrecenben székelő Ideiglenes Nemzeti Kormány, a megyei, a járási állami hivatalok és szervek, valamint a lakosság részére. A levélpostai forgalom megindulása és kialakulása Bár szegényes a hozzáférhető idevágó levéltári anyag, mégis viszonylag kerek képet nyerhetünk a különböző forrásokból e jelentős — és valljuk meg, érdekes — kérdésről Bevezetőként általánosságban elmondhatjuk, hogy a megye két városában: Egerben és Gyöngyösön, valamint Hatvan nagyközségben és a Budapest—Hatvan—Füzesabony—Miskolc vasúti fővonal mentén, illetve közelében fekvő helységekben viszonylag hamar, már 1944 decemberének végén, zömében azonban 1945 januárjának első felében megindult a közönséges levélpostai küldemények forgalma. E fontos vasútvonal használatát viszont hátrányosan befolyásolta a vasúti kocsiparknak és a mozdonyállotnánynak elégtelen volta, valamint, hogy a pályatest fontos és tekintélyes katonai igénybevétel alatt állott. Természetszerűen összehasonlíthatatlanul kedvezőtlenebb helyzetben voltak a vasútvonalaktól távol fekvő, vagy éppen a Bükk- és a Mátra-hegység kis falvai. A részletekre térve először a két várost: Egert és Gyöngyöst vegyük szemügyre. Az Eger, 1. számú postahivatal, az úgynevezett „főposta" levélforgalma már 1944. december 27-én megindult, amikor is az új, demokratikus helyi lap, az Igazság arról tájékoztatta a megyeszékhely lakosságát, hogy „az egri postahivatal főnöke közli, hogy közönséges levelek a levélszekrényekből történő kiszedése, továbbítása, az ?rkező levelek kézbesítése, valamint a postai értékcikkek korlátozott árusítása a mai napon megkezdődött."

14 Említést érdemel, hogy az egri főposta főnöke közvetlenül a város felszabadulása előtt, a város katonai kiürítése során elmenekült, s helyét Udvardy Jenő vette át.

13 Sőt az egri 2. és a 3. számú postahivatalok is (az Álmagyar utcában és a mai Lenin úton) e napokban újból megnyíltak. A posták hivatali ideje ezekben az első időkben délelőtt 9 órától délután 2 óráig tartott.

16 Eger részére problémát jelentett a Füzesabonyból kiinduló vasúti szárnyvonalon való levélpostai szállítás. Szerencsére azonban a vasúti pályatesten, a harcok során jelentékenyebb károsodás nem keletkezett. „A vasúti forgalom teljes helyreállításáig Füzesabonyból naponta egyszer, éspedig reggel 8 óra tájban érkezik levélzárlat, melynek anyagát a posta 9 órára feldolgozza és 5 levélkézbesítő útján házhoz kézbesíti." A hivatalokban vagy pedig a levélszekrények útján feladott levélküldeményeket is naponta egyszer, éspedig délelőtt 11 órakor továbbították Füzesabonyba, „ahonnan a már rendszeresen közlekedő vasúti szerelvények viszik tovább".

17 Természetesen ez a vasúti levélpostai szállítás nem mozgóposta vagy jegyzék elő menet útján történt, hanem az egyes hivatalok által elkészített levélzárlatokat és levélcsomagokat a postások átadták a vonatvezetőknék, akik azután a címállomáson leadták Az ország postaigazgatóságainak levél46