Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Adatok Heves megye felszabadulás utáni postatörténetéhez • 43

tári anyagában való kutatásaim szerint ez a megoldás általánosan elterjedt volt, mivel mozgóposták hiányában csakis ezen az úton-módon való levélszállítás volt az egyetlen célravezető, nagyobb távolságok viszonylatában. A vasúti személyzet közreműködésével történő levélzárlat-továbbítás sem volt mentes a zavaroktól, hiszen a vasúti közlekedés is még rendszertelen és a vasúti dolgozók számára is megterhelő volt. Így például a Debrecen, 1. számú postahivatal egyik altisztje, aki a levélzárlatokat a vasutasoknak átadta, 1945. március 3-án, arról tett jelentést, hogy „a pályaudvarra kiszállított és indulásra kész zárlatoknak az átvételét, amik olyan vonatokra szólnak, amelyen személyforgalom nincsen, a, vasúti alkalmazottak, illetve a vonatvezetők megtagadjak azzal az indoklással, hogy ők maguk is a féken utaznak és saját élelmiszerüket sem tudják elhelyezni és a posta levelezéséért nem vállalnak felelősséget."*

8 Ezekben a gyakorta nagyon nehezen leküzdhető nehézségekben rejlett annak a magyarázata, hogy még a vasúttal szállított levelek is gyakorta igen nagy késéssel juthattak el címzettjeikhez. Igen tanulságos és sokatmondó képet mutat az Eger, 1. számú postahivatal dolgozói számának alakulása, illetve annak hónapról hónapra egyre fokozottabb növekedése.

19 Az adatok a hó végi állapotot jelölik. Figyelemre méltó, hogy 1945 január elején még csak 35 altiszt állott szolgálatba, de számuk a hónap végére már 6 fővel gyarapodott. Időpont Tisztviselő Altiszt Levélkézbesítő Összesen 1945. január 15 32 9 56 1945. február 36 41 9 86 1945. március 33 43 8 84 1945. április 36 42 11 89 1945. május 36 40 13 89 1945. június 37 38 13 88 1945. július 39 38 12 89 1945. aug. 41 41 12 94 Jó összehasonlításra nyújt lehetőséget, ha ismerjük, hogy 1943 végén és 1946. december 31-én is a hivatal dolgozóinak összlétszáma 94 volt.

20 Gyöngyösön is — az egri helyzethez hasonlóan — a helyzet konszolidálódása nyomán hozzákezdtek a levélforgalom megszervezéséhez. A távolsági zárlatokat Vámosgyörkre juttatták el, ahonnan a vonatvezetők továbbították azokat célállomásaikra. A rendkívül fontos vasúti gócponton, Hatvanban, az 1. számú postahivatal működését Fogarassy Zoltán főellenőr, mint hivatalvezető, már 2945. január 3-án megindította, s erről értesítette a helység elöljáróságát, mely a hírt „dobszó útján", január 4-én közhírré is tette. Itt is általánosságban csak közönséges levélpostai küldeményeket vettek fel. Az ajánlott küldemények „a feladó veszélyére" kerültek felvételre. Kezdetben értékcikkeket csak a postahivatal árusított, s a levelek és lapok felvétele is csak a hivatalban történt.

21 A megye községeinek postái igen különböző időben kerültek megnyitásra és igen változatos úton-módon tudtak csak bekapcsolódni valamely esen is a városok, illetve a nagyobb helységek postai forgalmába. 47