Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

KÖZLEMÉNYEK - Kilián István: Boldisár király. (Magyar nyelvű egri színlap 1761-ből.) • 94

jesen profán, úgy egyetlen világi témájú dráma sem lehet vallási, erkölcsi célzatosság nélkül. A témák sorsát még folytathatnánk. Annyi bizonyos, hogy az egri színpadnak a környékről összesereglett nézőközönsége vegyesen, „elegyítve" kapott profán és szakrális témát. Vonzotta a közönséget ez a sokszínű témaválasztás, s a kezdetleges szabadtéri színpad, vagy a kor kívánalmainak megfelelően felszerelt, és a XVIII. század második felében létesült színház tökéletes színi illúziót tudott kelteni a vegyes összetételű nézőközönségben. S ez a drámai élményt teremtő erő külön nyeresége minden olyan városnak, ahol bármilyen felekezetű, bármilyen célzatosságot megvalósító iskolai színpad létezett. Ha pedig a színjátszó diákok magyarul szólaltak meg, s ez különben a protestáns iskolákban nem volt ritka jelenség, akkor már a magyar nyelvű magyar drámairodalom éltetőivé, hagyományozóivá is váltak. Alább egy Egerben előadott magyar nyelvű dráma schémáját adjuk közre. A téma történeti magja ismert. Időszámításunk előtt a VI. században Perzsia kiterjeszti hatalmát Khaldea felett, s Belsazar egyeduralmát megtöri.

0 Ez a történeti téma kerül be az ószövetségi szentírás egyik könyvébe. Belsazar a Biblia szerint Nábuk. másként Nabukodonzor fia volt. Nábuk elfoglalta Júdeát, földig lerombolta a jeruzsálemi templomot, az ott található liturgikus tárgyakat magával vitte zsákmányként, s a győzelmi lakomán ezekben az edényekben szolgáltatta fel az ételeket és italokat. Az Isten ezért példásan megbüntette, hasonlóvá tette őt a barmokhoz, füvet és szénát evett, mint a marhák. Nabuk fia, Belsazar sem volt jobb apjánál. A Júdeából rabszolgaként magukkal hozott zsidókkal kegyetlenül bánt, s ő is, amikor már a várost körülzáró esztendős perzsa ostromgyűrű után a perzsák elhagyták a város környékét, örömében óriási lakomát rendezett, s az asztalokra ugyanazokkal a kegytárgyakkal szolgáltatta fel az ételeket, amelyekkel apja, Nábuk, is elkövette ezt a szentségtörést. A lakoma közben azonban csoda történt. A palota hófehér falára egy hatalmas kéz három megfejthetetlen szót írt fel: Mane. Thecel Phares. A megrémült Belsazar azonnal hozatta írástudóit, a bölcseket, de egyikük sem tudta a csodálatos szavakat megfejteni. Végül a zsarnok király felesége tanácsára a tudós zsidó prófétát hozatta elő, Dániel megfejtette az írást: Belsazar országát fel fogják egymás között osztani, őt magát pedig a titkon újból a falak alá lopakodó ,.ellenkedő sereg" és a pártosok meg fogják ölni.

10 Belsazar nem hitt az agg prófétának, a fényes orgiát tovább folytatja. Az újból visszatért perzsák körülvették a várost, a belső „pártolkodók" elfogták a zsarnok uralkodót, s meggyilkolták. A véres történetnek ennyi a bibliai-történeti magja. Ehhez azonban — mint a schema is megemlíti — a ,,versszerző tudomány némellyeket adogatott". Mi tehát ebben a darabban az írói fantázia terméke? A bibliai fabula teljesen megmarad. A dráma szerzője azonban ehhez egy mesét kompilál. Belsazar (Balthazár, Boldizsár) három tanácsadót tart. Legközvetlenebb embere Arbaces, második ..hadi vezére" Ottanes, s a hadak fővezére, Gobrias. Ottanes és Gobrias összesküvést szőnek a zsarnok ellen, s hogy ügyüknek a várcst körülvevő perzsákat megnyerjék, az ellenség seregéből két előkelő vitézt foglyul ejtenek. Ezek egészen véletlenül Cyrus, a perzsák királya és Cambyses, Cyrus fia. A két királyi fogoly értesül arról, hogy Boldizsár ellen összeesküvést szőnek, s ezek a pártol96