Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)
KÖZLEMÉNYEK - Kilián István: Boldisár király. (Magyar nyelvű egri színlap 1761-ből.) • 94
ezért feltehetőleg már az iskola történetének első éveiben megkezdték pedagógiai és didaktikai célzatú drámák rendezését.. 6 A színjátszás létére az első adatunk, 1694-ből való. Ekkor egy szélvihar által összedöntött régi épületből nóvum theatrumot építettek. 7 A színjátszás ezután folyamatosan kimutatható. 1741-ben az alsó osztályok számára külön színpadot létesítettek. 1754-ben pedig az új iskolaépület pompásan díszített színháztermében volt Faludi Ferenc Constantinos Porphyrogenetos című darabjának az ősbemutatója. Ez az egri színpad igen fejlett volt. Még valamiféle „machina hydraulica"-t is alkalmaztak, amellyel az illúziót még tökéletesebbé tehették. Ugyanígy a színpadtechnika számtalan egyéb módozatait úgy kimunkálták Egerben, hogy egy-egy előadás látványa, lenyűgöző ereje, a szereplők nagy száma, a költséges jelmezek, a ragyogó díszletek a környékről összesereglett nézőközönséget az ideutazás fáradságáért bőségesen kárpótolták. Nem volt ritka jelenség, hogy a diákok produkcióját az összesereglett nézők lelkes tapssal, olykor még könnyeivel is jutalmazták. Az előadásokon jelenlévő ordinarius, a helyi méltóságok a szépen szereplő diákokat még pénzjutalomban is részesítették. Erkölcsi és anyagi sikerben tehát nem volt hiány. Egerben a jezsuiták letelepedése és feloszlatása között eltelt mintegy kilenc évtized alatt olyan színi kultúra alakult ki, amelyet a közönség megszeretett és igényelt. 1700-ból ismerjük az első drámacímet. A nyitány példázatos. Telekesi püspök óhajára Eger diákjai 1700-ban Dobó Istvánról mutattak be egy csak szabadtéren előadható nagyszerű történeti drámát. Ennek szövege, sajnos, nem maradt ránk. Az egykori historikus leírása azonban azt sejteti, hogy ez a város történeti múltjának legdicsőségesebb fejezetét megelevenítő, a hazaszeretetre ösztönző dráma előadása rendkívül látványos lehetett. A még tökéletesebb színi élmény keltése végett a várparancsnok még néhány ágyút is kölcsön adott, s bizonyára a jelenlévők nagy meglepetésére egy-egy jelenet végén ezeket a hatalmas mordályokat meg is szólaltatták. 8 Az egriek témaválasztása — úgy tűnik — elüt néhány már e tekintetben vizsgált jezsuita iskola témaválasztásától. Kétségtelen, hogy minden iskola témarepertoárjának van egy sajátos arculata. A témák kiválasztását nemcsak a tanulók, a tanárok felkészültsége, érdeklődési köre motiválhatta, hanem talán még a közönség igénye, összetétele is. Elég nagyszámú Egerben a klasszikus görög-latin mitológiai vagy történeti téma. Előfordult jónéhányszor, mint ezt az alább közölt schéma is igazolja, hogy témaalapul bibliai-történeti fabulát kerestek, ehhez azonban az ismeretlen szerzők hozzáadták a maguk képzeletét, s így történeti-bibliai, sajátosan XVIII. századi arculatú drámákat tudtak teremteni. Nem ritka a magyar történeti téma. Ezek között természetesen a török elleni harcokról szóló drámák tűnnek ki, szerzőik kiemelhették a török ellen harcolt magyar hősök katonai erényeit, s a Zrínyiről, a Dobóról, a Hunyadiakról szóló drámákban a magyar ifjúság számára teremtettek sajátosan magyar példaképet. Ezek a hősök természetesen különböztek napjaink hősideáljaitól, mégis az a szándék, hogy példaként állítsák az ifjúság elé a hazáért életüket is feláldozó katonák emlékét, tiszteletreméltó. Előfordult természetesen teljesen profán téma is, de mint ahogyan az élet egyetlen területe sem lehet a XVIII. századi Magyarországon tel95