Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)
KÖZLEMÉNYEK - Sugár István: Eger város összeírása 1690-ben. • 65
A II. táblázat a laikóházak kiépítettségéről és járulékos részeiről nyújt részletes tájékoztatást. Eger városában a legtöbb egyszobás lakóház a rácok által 'lakott városrészben állott, itt a házak 69,5 százaléka ilyen volt. De a több mint 50> százalékban polgárok által lakott piacon és környékén is a házaknak a fele egyszobás volt. Ezzel szemben a jómódúak által lakott Álmagyar utcai régióban a kétszobás házak közel felét képezték a lakóházaknak. A vár alatti városrészben, valamint a Hatvani utcában és a Rác utca déli végében állott házaknak egyaránt 37 százalékát kétszobásak képezték. Kétségtelen, hogy a legjobb lakáskiépítettséggel a Hatvani utcában és a Rác utca déli végében találkozunk az összeírás szerint, hiszen a lakóházaknak 22 százaléka már háromszobás. — Végső összegezésben az Egerbert 1690-ben állott lakóházak szobáik számát tekintve így oszlottak meg: 1 szobás lakóházak száma 170 db 2 szobás lakóházak száma 121 db 3 szobás lakóházak száma 58 db 4 szobás lakóházak száma 13 db 5 szobás lakóházak száma 1 db 8 szobás lakóházak száma 1 db Az összeírás a fűthető szobák mellett számbavette az ún. kamrák számát is. Mint a táblázatból kitűnik, néhány lakóház olyan primitív volt,. hogy csupán szobából állott, és a lakóházak 2,5 százalékának még csak kamrája sem volt. A lakóházak, a bennük kialakított helyiségek (szoba + kamra) száma alapján így oszlottak meg: 1 helyiségből állott 8 lakóház 2,5 százalék 2 helyiségből állott 155 lakóház 42,5 százalék 3 helyiségből állott 93 lakóház 25,6 százalék 4 helyiségből állott 52 lakóház 14,4 százalék 5 helyiségből állott 37 lakóház 10 százalék 6 helyiségből állott 10 lakóház 3 százalék 7 helyiségből állott 3 lakóház 0,8 százalék 8 helyiségből állott 3 lakóház 0,8 százalék 9 helyiségből állott 1 lakóház 0,2 százalék 10 helyiségből állott 1 lakóház 0,2 százalék Meg kívánom jegyezni, hogy csakis a világi lakosság által bírt lakóházak összeírása terjed ki a részletekre, és mellőzi a kamarai tisztviselők, és a magas rangú tisztek házaira vonatkozó adatokat. Egészen különös figyelmet érdemel a városi belső kertek gyakorisága. A lakóházak átlagábaan 62,1 százalékban egy belső kert foglalt helyet a ház mellett. A legszembeötlőbb jelenség azonban az, hogy éppen Eger városa magjában, a piacon és térségében a legmagasabb a lakóházakkal kapcsolatos belső kertek gyakorisága: 74,6 százalék. De a két főutca, a Hatvani utca és a Rác utca déli vége mentén emelkedett lakóházak is 76,7 százalékban kapcsolódtak kertekkel. Még a rácok által sűrűn lakott Rácok utcájábanis 73,8, a Felnémeti utca mellékén és környékében is 60,7 százalékos a> belső kertek gyakorisága. 68
