Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

KÖZLEMÉNYEK - Sugár István: Eger város összeírása 1690-ben. • 65

Ezek szerint tehát a város lakóházai bizonyára kis alapterülettel (török építkezés!), de rendkívül laza beépítettséggel, kertek közepette foglaltak helyet. Kétségtelen, hogy ennek folytán jellegzetes városképet nyújtott 1690-ben Eger. Érdekesen alakult a világi lakóháztulajdonosok birtokában lévő pincék száma. Átlagban 42,4 százalékának van pincéje. Néhány tulajdonos .azonban két pincével is rendelkezik. A tárgyalt városrészekben állott lakóházakhoz viszonyított pincék száma a vár alatt a legalacsonyabb: 40,7 százalék — viszont a Káptalan utcában, valamint a Hatvani utcában és a Rác utca déli végében a legmagasabb, az előbbiben 56, az utóbbiban pedig 57 százalék. Figyelemre méltó még, hogy a szőlőbirtokos háztulajdonosoknak csupán 74,3 százaléka rendelkezett pincével. A III. táblázat a lakóházbirtokosok tulajdonában volt szőlőket és külső kerteket (káposztás stb.) összegezi. A török hódoltság első éveiben is prenánsan megmutatkozik a szőlőmonokultúra Egerben, mert amíg a háztulajdonosoknak csupán 59,2 százalékának van ún. külső kertje, addig 76,3 százaléka rendelkezik szőlőterülettel. Határozottan megfigyelhető, hogy egy-egy városrész háztulajdonosainak más-más területen feküdt szöleik túlnyomó többsége. így a Hatvani utca és a Rác utca déli vége lakóházbirtokosainak elsöprő többséggel a keleti területeken feküdtek a szöleik. A piac és környékéről pedig éppen az északi részeken birtokoltak. A város északkeleti szögletében, a Felnémeti utca és régiójának háztulajdonosai egyaránt az északi és a keleti hegyeken rendelkeztek szőlőkkel. A Rác utca végének tulajdonosai pedig a leghatározottabban elsöprő túlsúllyal a nyugati oldalon mondották magukénak a szőlőket. (Később ezért Ráchegy is fett a neve.) — Egy-egy háztulajdonosra a legkevesebb terjedelmű szőlő a piac és környékéről került ki, míg a legtöbb a polgárok és hajdúk által lakott Felnémeti utcáról és környékéről. SUGÁR ISTVÁN