Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

KÖZLEMÉNYEK - Sugár István: Eger város összeírása 1690-ben. • 65

JEcclesiae Cathedralis") húzódó s az Eger-patak keleti partján elterülő térséget öleli fel. 3. Káptalan utca. A mai Knézich utca. 4. A Felnémeti utca (,,Piatea Fel Németi") és környéke név alatt e területtől északra, a patak keleti oldalán a Felnémeti kapuig („Porta Fel Németj") fekvő nagyobb, de egységes városrészt foglalja magában. 5. A Hatvani utca és a Rác utca eleje. E terület a város két főutcáját jelentette. A patak mai Kossuth utcai kőhídjától („a ponté muTato'*) a Hatvani kapuig, azaz a Lenin tér északi feléig, a mai Bazilika és a Tanárképző Főiskola térségén át a Széchenyi utca, a hajdani Rác utca („Piatea Rascianorum") közepe tájáig, a mai kórház épületéig, az akkori szegényház céljaira kijelölt házig („Domus assignata pro pauperibus") vonható meg. 6. A piac („Forum") és környéke. Az Eger-patak és az előbbi területtől élesen körülhatárolt térség. 7. A Rác utca vége, azaz a Széchenyi utcának a mai kórházon felüli része. Az I. táblázat a város egész területén összeírt, de a fenti hét körülhatárolt területen állott épületeket foglalja össze birtokosaik, illetve rendeltetésük szerinti feldolgozásban. A városban a kamarai összeírás ekkor 467 épületet vett számba, melyhez még további 80 „domus desolata" járult. A 467 épület közül 84 százalékot magánosok kezén lévő 'lakóházak alkották, melyhez a 10 százalékot kitevő egyházi (római katolikus és görög) lakóházak és a 6 százaléknyi köz- és egyéb épületek (templomok, városháza, szállásház, sóraktárak, korcsmák, fürdő, malom, török mecset) járultak. Igen tanulságos képet nyújt a különböző eredetű elemeknek a város különböző részein való megtelepedése. A polgárok 55,7 százaléka a piac és környékén vásárolt házat. A hajdúk viszont a félnémeti kapu és a Káp^ talán utca közötti térségben, a fallal kerített város északkeleti negyedében telepedtek meg a legtöbben: 44,3 százaléknyian. A rácok a róluk elnevezett utcát (a mai Széchenyi utcai kórháztól északra elterülő részében) üUék meg. A rácság 76,6 százalékának itt állott a lakóháza. Az iszlámról a katolikus hitre áttért ún. új keresztényék 50 százaléka részben a vár alatt, részben pedig a hajdúkkal közösen a Félnémeti utcában és környékén bírtak házzal. A nemesek 71,4 százaléka a Hatvani utcában vagy a Pác utca déli végében vásárolta meg lakóházát. — Figyelemre méltó tehát, hogy az egyes városlakó elemek jogállásuknak, társadalmi helyzetüknek, származásuknak megfelelően zömében más-más városrészt választott lakóháza helyéül. Tanulságos képet mutat a háztulajdonosok százalékos megoszlása: százalék százalék százalék százalék százalék százalék százalék százalék Polgárok 42.2 Hajdúk 25 Rácok 7,9 Nemesek 5,5 Tisztek és kamarai tisztviselők 5,5 Üj keresztények 3 Ismeretlen 0.7 Krakkói kereskedők 0,2 67