Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége Heves megyében 1945—1946-ban. • 28
központi rendelet, a parasztság, a népi szervek maguk valósítják meg a földosztást. 7 ' 1945. március 17-én, a kommunista földművelésügyi miniszter által előterjesztett javaslat alapján — minisztertanácsi értekezlet döntött a földreformról. 78 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945. ME. sz, rendelete a „nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földművesnép földhöz juttatásáról" először a Magyar Közlönyben jelent meg Debrecenben, március 18-án. 79 A rendelet 49. §-ában foglalkozik a földigénylő bizottságok megalakításával. Ezek létrehozását a helyi nemzeti bizottságokra bízta. A rendeletben a következőket olvashatjuk: „E rendelet kihirdetésétől számított 3 napon belül minden helyi nemzeti bizottság a földigénylőket a helyben szokásos módon felszólítja arra, hogy a Földigénylő Bizottság megalakítása végett, haladéktalanul jelentkezzenek. A jelentkezés alapján a Nemzeti Bizottság a földigénylőket jegyzékbe írja. A jelentkezési határidő eltelte után pedig az érdekelteket nyomban összehívja a Földigénylő Bizottság megalakítása végett. Abban a községben, ahol a Nemzeti Bizottság nem alakult meg, helyette a Földmunkás Szakszervezet vagy demokratikus pártok helyi vezetőségei járjanak el." 80 A rendelet megjelenése után, a nemzeti bizottságok hozzáfogtak a földigénylő bizottság megszervezéséhez. Az egri megyei jogkörű nemzeti bizottság március 22-én körlevelet intézettt az egyes pártokhoz. Ezekben a következőket olvashatjuk: „A Nemzeti Kormány a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról rendeletet adott ki és elrendelte annak végrehajtását azonnal megkezdeni. Miután a községekben így Egerben is, a földigénylő bizottságok feladata az igénylők nyilvántartásba vétele és a községek határában levő, elkobzás és elvétel alá kerülő földbirtokok összeírása, a földigénylő bizottság összeállításának megkönnyítésére ennek munkájában a Magyar Nemzeti Bizottság is részt vesz, miért is felkérem a t. Pártvezetőséget, hogy folyó hó 22-én. vagyis a mai nap folyamán déli 1 óráig a párt arra érdemes öt tagját a földigénylő bizottságba kijelölni szíveskedjen, címeik megadásával együtt." Si Az egri Nemzeti Bizottság március 24-i ülése a földreformrendelet végrehajtásának újabb fontos állomása volt. Az elnök szólt arról, hogy a nemzeti bizottság létrehozza az ideiglenes egri Földigénylő Bizottságot: „Ha az első 200 jelentkező bejelentette igényét, akkor ezek véglegesen meg fogják választani a földigénylő bizottság tagjait. . . Addig az ideiglenes földigénylő bizottság intézi az ügyeket. Az elnök felkérte az ülésen megjelent főispánt és alispánt, hogy a „. . .községekben 48 órán belül teljesen készen álljanak a földigénylő bizottságok. Ha valaki ez ellen ellenvetést próbál tenni, úgy azt mind az öt demokratikus párt szabotázsnak fogja minősíteni és az illetőket internálják." Ezután az elnök Nagy Béla és Nagy Márton földigénylőket javasolta a megyei Földbirtokrendező Tanácsba. A javaslatot az ülés résztvevői elfogadták. Végül: „A Nemzeti Bizottság határozatilag kimondja, hogy a magánmérnököket igénybe veszi. Fölhívja továbbá a Nemzeti Bizottság a földmérési bizottságot, bárkit, aki a földmérésnél segítségére lehet, igénybe kell venni." 82 Március utolsó hetében és április elején a városokban és a községekben a nemzeti bizottságok sorra megszervezték a helyi földigénylő bizottságokat. Ezek megválasztására a nemzeti bizottságok általában népgyűlési
