Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége Heves megyében 1945—1946-ban. • 28
seket hívtak össze, ahol közfelkiáltással választották meg a bizottságok tagjait. Március 24-én Egerszalókon, 83 március 25-én Nagyfügeden 8/ ' ás Besenyőtelken, s,> március 27-én Egerben 80 és Karácsondon 87 stb. választották meg a helyi földigénylő bizottságokat. A nemzeti bizottságok a földosztást, annak befejezéséig nagy figyelemmel kísérték. Segítették a bizottságok munkáját. Vitás kérdésekben tanácsokat adtak, felléptek a rendellenességek ellen. A hatvani Nemzeti Bizottság 1945. április 4-én, tanácsot kért a megyei nemzeti bizottságtól a Hatvány-birtok felosztásáról kapcsolatos vitás kérdésben. Leírták, hogy a kiosztára kerülő birtokok nemcsak Hatvan határában terülnek el, hanem Boldog, Verség, Kartal, Pest megyei községek és Heréd, Nógrád megyei község határában is: ..Ezeknek a községeknek a lakossága sok esetben a hatvani Nemzeti Bizottság megítélése szerint önkényesen és a rendelet intenciói ellenére járnak el és a nagy létszámú mezőgazdasági cselédség igényeit, akik történetesen a tanyákban vannak koncentrálva, nem hajlandó elismerni és ezekre tekintet nélkül óhajtja a földosztást elvégezni. Hiányát érzik végrehajtási rendelet kiadásának, amely hasonló esetekben intézkedést tartalmazna."** A megyei Nemzeti Bizottság kérdésükre a következőket válaszolta: „...a rendelkezés szerint először is birtokokon levő mezőgazdasági cselédek részére kell a földet kiadni. ,m A boldogi bizottság április 24-i ülésén felhívta a földigénylő bizottság figyelmét arra, ,,. . .hogy haladéktalanul rendezzék a földosztás során előálló és még mindig észlelhető hibákat, hogy mindenki tudja már földjét művelni és kétes dolgok már ne merülhessenek fel. ,m A megye területén, bár 1945 április végére lezajlott a földosztás, vitás ügyek továbbra is voltak. Az 1946-, sőt az 1947-es nemzeti bizottsági, földigénylő bizottsági iratokban számos földosztással kapcsolatos beadványt találhatunk, amelyek a nemzeti bizottságokhoz érkeztek. Küldőik a bizottságok segítségét kérték. Az esetek szemléltetésére csupán két példát hozunk fel. A markazi Nemzeti Bizottság és a földigénylő bizottság 1946. március 13-án, együttes ülést tartott. Az ülésen a vezető jegyző felkérte a földigénylő bizottságot, hogy a nemzeti bizottság március 12-i ülése határozata értelmében a további panaszok lehetőségének kizárása érdekében a juttatási tervezetet tárja a nemzeti bizottság elé: „...nem azért, hogy a földosztásba beleavatkozzon. . . Csak tiszta képet óhajt szerezni a juttatással kapcsolatban." Ezután a földigénylő bizottság elnöke a nemzeti bizottsági tagok elé terjesztette a juttatási tervezetet, akik annak hiányosságaira felhívták a földdigénylő bizottság figyelmét/" A gyöngyösi Nemzeti Bizottság 1946. május 4-én, beadvánnyal fordult az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz, a helyi visszásságok elintézése érdekében. A levél igen éles fényt vet a nemzeti bizottságok nemcsak Gyöngyösön megnyilvánuló felelősségérzetére, ezért annak fontosabb részét idézzük: ,,Gyöngyös területén végrehajtott földjuttatás kérdésével kapcsolatban az igényjogosidtság elbírálására, az ezzel kapcsolatos eljárás, a juttatás elsőbbségének elbírálása kérdésével kapcsolatban a rendeletek szerinti igényjogosultsággal bíró nincstelenek között általános elégedetlenség uralkodik. A Nemzeti Bizottsághoz számtalan panasz, feljajdulás érkezett be ebben a kérdésben. Panasz tárgyává tétetett, hogy a községi földigénylő bizottság sógor-koma alapon a nincstelen igényjogosultakkal szemben tagjai és ezek hozzátartozói részére juttatott kisebb-nagyobb földet, akkor 40
