Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az apátfalvi papírmalom története. 1814—1847. • 59

Klose a papírmalmot 468 Ft 50 krajcár értékű nyersanyaggal (7,280 font, azaz 4066,60 kg ronggyal és 1500 font, azaz 8,500 kg báránylá'fobal) <egyetemben kapta kézhez.

100 Bár Klose 1835. január 1-én @tv ette a papírmalmot, s fel is dolgozta a készletben talált rongyot, de még 1836. februárjában sem fizetett ki semmit a bérleti összegből. Január végén, február első napjaiban kérelmet nyújtott be a szemináriumhoz, hogy „mivel több költséges igazításokat tenni kénytelen volt", sőt, mivel a múlt évi és a téli szárazság, a patak vizének hiánya, ki nem elégítő volta miatt gátolta munkáját, fél évi .árenda összegét engedjék el részére. A papnevelő intézet gazdasági ülésén elvetették kérésének teljesítését, sőt megadták neki a tárgyalások felvétele nyomán való távozás lehetőségét.

101 Ehelyett Klose 1836 tavaszán, illetve koranyarán megszökött Apátfalvár ól, odahagyva a bérletet. 1836. júliusában levélben kérte a szemináriumot ötnegyedévi tartozása elengedésére, megemlítve, hogy „a tartós szárazság" volt oka fizetésképtelenségének. Közölte, hogy tulajdonképpen nem szökött meg, hanem távozási szándékát elhurcolkodása előtt már két hónappal bejelentette az apátfalvi kasznárnak. A papnevelő intézet gazdasági ülése július 26-án olyan döntést hozott, hogy „tekintetve vévén tehetetlenségét" haszonbéri tartozását csak olyan feltétellel engedi el, ha „egyéb tartozásait és kártetteit" egy esztendő alatt kiegyenlíti. Ellenkező esetben „törvény útján" veszik meg rajta a követelés összegét.

102 Nern ismerjük, hogy milyen jellegű károk és tartozások megtérítését kérték Klosetől, és hogy végül is sikerült-e valamit is megnyernie a szemináriumnak tőle. 1847-ben így emlékeztek vissza a szemináriumban az esetre: „. .. Feldolgozván. .. az Uradalomtól általvett tetemes mennyiségű anyagokat. .. Midőn látá, hogy a Szerződés feltételeinek nem képes megfelelni, és majd szoríttatni fogna azok betöltésére, a kapufélfátŐl véve búcsút, odábbállott és a gyárat valódi értelemben vett árvaságban hagyta, tetemesen megkárosítván az Uradalmat".

m A papírmalom megszűnése Wilhelm Klose megfutamodása Apátfalváról pregnánsan jelezte azokat a súlyos problémákat, melyek a papírmanufaktúra működése körül ebben az időben mutatkoztak. Az első jelzés, mely a kérdés nyitja felé mutat: a földesúr-tulajdonos megszűntette a papírmalom eddigi 20 éven át gyakorolt üzemelési formáját és saját kezeléséből bérletben kívánta továbbvinni üzleti vállalkozását. Az ok gyökere a hazai papírkészítő iparág technikai fejlődéséből adódó gyökeres átalakulásban rejlett. A fellépett gazdasági válság okát Dankó János szemináriumi prefektus 1847. augusztus utolján jó gazdasági meglátással így foglalta össze feljegyzésében: ,,. . . Később, jelesen Fő Tisztelendő Kovács Kormánya idő Szakában,

m midőn a gépekre készült gyárak már mindenfelé sebesen terjedni kezdtek, e gyárnak haszonhajtása alább Szállott, részint, mivel a kézzel készített papír se ára, se finomságára ki nem állhatná többé a Concurentiát, részint, mivel a folytonos működés alatt nagyon elhasználtattak már az először megszerzett készségek, melyek helyre állítása tetemesb költségeket kívá.nt, de mivel a gyár jövedelmezésének alább Szállásánál fogvást talán nehéz vála kiállítások, a felmerült Szükségek fedezetlen maradták, s így időrőlidőre inkább elallyasult, még végre oda birtatott az akkori Kormány, hogy 79