Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az apátfalvi papírmalom története. 1814—1847. • 59

ajándékként („pro datis") fejenként és ünnepenként 2 icce (kb. 1,5 liter) bort és libra (102 deka) marhahúst kapott.

90 A kutatás két papírkészítő legény nevét is tisztázta. 1820-ban Horitsek József („sodalis papyropagi"), 1839—42 között pedig Eszényi János „papíroslegény'' ismeretes."

1 Az már előbbi megjegyzéseinkből is kitűnik, hogy 1821—22-ben három, 1823—24-ben pedig már négy legény dolgozott a papírmdlomban:'A két rongy törőnek un. „gondviselője" volt. így 1822-ből ismer tes a „külső rongytörő" gondviselője Farkas János személyében. Munkája után „conventionalis fizetés járt". A rongyok tisztítását alkalmilag fogadott asszonyokkal végeztették. 1821—22-ben bécsi mázsánként (58 kg) 24 krajcár munkabért fizettek e munkáért egy Hoffmann Simonmé nevű asszonynak.

9

'' 1823—24-ben e munkáért 27 Ft-ot fizettek ki.

9, A papírkészítésre konvencióval a szemináriumhoz szerződött mesterek teljesen és minden tekintetben a földesúrnak voltak alávetve, feladatuk a papírkészítés irányítása, lebonyolítása, biztosítása és bizonyos termelési munkákban való aktív részvétel volt, Sőt, Apátfalván még bizonyos jelentékenyebb értékesítés céljából el is kellett utazniok. így tudjuk, hogy 1823—24-ben a papírkészítőmester háromszor is járt Pesten kartoneladás végett, melyért útiköltséget kapott.

90 De a papírmalomból való eladást is ő intézte. Egy könyvecskét („libellus") kellett vezetnie a termelésről és az értékesítésről, melyet azután szigorúan ellenőriztek is

97 Egyébként a földesúrral való kapcsolatát a helybéli gazdatiszten keresztül tartotta fenn, akitől fizetését is kapta. — Az apátfalvi papírmalom vezetőjének társadalmi helyzetét nem ismerjük, de az kétségtelen, hogy az alapító Hallery Pál felette állott annak az ifjabb Lipták Ferencnek, akinek feleségét, amikor házasságot kötöttek, mint ,,szolgáló"-t jegyezték be az anyakönyvbe.

98 A papírmalom fizetett alkalmazotti viszonyban lévő mestereitől merőben eltérő képet mutat Josef Wühelm Klose, aki 1834. december 20-án a szeminárium prefektusával kötött szerződéssel 1835. január 1-től 1841. december 31-ig terjedő hét esztendő tartamára a papírmalmot bérbevette. A mester, aki a magyar nyelvű szerződést mint „Papírfabrikant" írta alá, bizonyosan német anyanyelvű volt. A szerződés értelmében az Egri Érseki Papnevelő Intézet átadta „a Papíros Malom fábrikát minden hozzátartozó épületekkel, úgymint alsó és felső törőkkel, rongykamarával és mellette fekvő tágas kerttel,

99 egy darab Krumpli és Kenderfölddel". Ezenkívül még a falu lakosait megillető „szabad heti faizás"-t is kapott az árendás. Láthatóan a malom épülete és felszerelése az eltelt 20 esztendő alatt erősen leromlott lehetett, mert az uradalom „a Reparatiókhoz megkívánható materiálékat, minthogy az Árendás mindezeket maga Gusztusa Szerént, és maga költségén kívánja reparáltatni" a földesúr bocsátott rendelkezésre. Az „árendás Mester" évente 300 váltó Forintot fizet két egyenlő összegben a tulajdonosnak. Ezenfelül a papíroskészítő tartozott adni a szemináriumnak 54 rizsma „írni való Regest" és 6 rizsma „Postalis Papír"-t, valamint 60 font (33,60 kg) „vastag papír"-t, azaz kartont papi gallér: kolláré készítésére. Tűz és mindennemű kárért is felelősséggel tartozott. '78