Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az apátfalvi papírmalom története. 1814—1847. • 59

sággal összekuszálta. A most már papírrá összeállított anyagot a rakosólegény egy nemezlapra (filc) borította. A még erősen nedves ívre egy másik nernezlapot helyezett és ismét papírt, s e műveletet mindaddig folytatta, míg a 182 darab nemezlap el nem fogyott. Az így alőállított duzmát az ún. rakosósajíóval lepréselték, ami által nem csupán további vizet veszített a papírlap, de rostozata is szorosabbá állott össze. Néhány percnyi sajtolás után a présből kivett duzmát gondosan szétszedve, a filclemezek közül kiemelte a fektetőlegény az egyes papíríveket, s azokat gondosan egymásra fektette. Általánosságban a napi termelés eredrményét ezt követően egy éjjelen át a nedvessajtó alatt lepréselve tartották. A sajtó alól végül is kikerülő papíríveket a szárítópadláson kifeszített lószőrhuzalokra helyezve tökéletesen kiszárították. (Azért használtak lószőrzsinórt, nehogy elszíneződjék a papír a kenderhuzalon.) A már száraz papíríveket végül különféle felületképző eljárásnak vetették alá. /Az írópapírt a szívóképesség csökkentésére (hogy írni lehessen rajta) timsóval kevert híg enyves vízbe mártották és a zsinóron ismét kiszárították. A nyomdai papírt csak ritkán enyvezték, az itatást pedig természetesen sohasem. Ezt a felületképzés második, befejező fázisa követte: a simítás, melyet vagy a vízikerékkel hajtott sulyokkal, vagy pedig az ún. szárazsajtóban való préseléssel értek el. Az itatóspapírt nem simították. E hosszú és fáradságos munka révén elkészült papíríveket gondosan átválogatták, s az egész íveket félbe hajtogatva koncokba osztották. Egy "konc = 25 ív nyomó- vagy 24 ív írópapír. Húsz koncból alakítottak ki egy rizsmát. A már rizsmázott papír széleit a reszelősajtó alatt az ún. papírreszelővel lereszelték. A nemezpapír, a karton könyvkötészeti hulladékból, vagy pedig durva rongyból készült különböző vastagságban. Természetesen a pépjét a merítőkádban kevésbé hígították fel vízzel, mint az író-, vagy nyomóipar készítésénél. A kartonlemezeket is enyvezték és simították. Az apátfalvi papírmalom technológiai felszerelése Lássuk ezen ismeretek birtokában, hogy az apátfalvi papírmalom milyen technológiai felszereléssel rendelkezett. A papírkészítés menetét követve előbb a két zúzóművet, majd pedig a papírmalmot, a papírházat vesszük vizsgálat alá. A rongyfeldolgozó melléküzem A zúzómű energiafelvevő részét egy-egy vízikerék képezte, mely 12— 12 jókora egymásmelletti kalapácsot tartott 'működésben, melyek egy vastag fatörzsbe mélyített vályúba helyezett, már rothasztott rongyot zúzták. Az 1824-beli leltár szerint úgy az alsó-, mint pedig a felső törőben 1—1 „vízi nagy kerek" 12—12 „rongytörő bankó"-t mozgatott. Az apátfalvi papírmalom tehát 24 kalapácsos volt. A papírmalmok teljesítőképességének e két jellemzőjében, a vízíkerekek és a kalapácsok számában az eddigi publikációk eltérnek, mert azt csak két vízikerékkel és 20 kalapáccsal felszereltnek említik/'

3 A vízikerekek száma az apátfalvi papírmalomban azonban három volt, ui. a két törő kerekeihez még a papírosház egy nagy vízikereke járult. S nem 20, hanem 24 kalapács volt. A rongytörő zúzóművet vízikerekek részeit a leltár így vette számba. Az alsó törőben: Nagy tengelyen vas csap (azaz tengely, S. I.) 2 db, Nagy tengelyen vaskarika (azaz összefogó, szilárdító vasabroncs, S. I.) 2 db, 67