Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az apátfalvi papírmalom története. 1814—1847. • 59

szerint 2,113 libra (1183,28 kg) Jegjobb minőségű vas"-at használt fel" Schwartz Márton lakatosmester a malom gépi berendezésének („ad instrumentum molae papyraoeae") elkészítéséhez. Az anyag- és munkabérköltsége 2,056 Ft 91 2/3 krajcárt tett ki. Sajnos nem volt kideríthető, hogy az ügyes kezű és kétségtelenül gyakorlott mester hová való volt. Frantz János egri rézművesnek 450 Ft-tal fizették meg a munkáját. A papírmalom minden szükséges felszerelését is természetesen maga Halieri Pál szerezte be, azonban, hogy e költség mire rúgott és konkrétan mit foglalt magában az nem állapítható meg, mivel közösen számoltak el bizonyos ácsmunkákat is, 665 Ft összértékben. A műszaki felszerelés további részleteinek költségeit így részletezik a számadások. A diósgyőri hámorból vásároltak egy 18 mázsás üstöt 164r Ft 40 kr-^ért. Egy fcédat Csokván készíttettek el 5, egy szitát pedig 2 Ft értékben. A papírmerítő sziták dróthuzalának. 141 Ft volt az ára. A szivattyúban járó két edényért („pro duabus pixidifous"), azaz dugattyúért a harangöntőnek 84 Ft-ot fizettek. A papírívek szárítására szolgáló lószőrzsinórt 215,60 kg (385 libra) súlyban vásároltak az egri kötélverőktől, libráját 1 forintért. A fentiek szerint tehát o papírmalom technikai berendezésének a költsége 1813—15-ben 3,953 Ft 31 2/5 krajcárra rúgott. A papírmalom két melléküzemével együtt tehát az Egri Érseki Papnevelő Intézetnek 5,234 Ft 76 2/5 krajcárját emésztette fel, nem véve számításba saját gazdaságából adott építőanyagokat, valamint az igénybe vett jobbágymunka értékét. Ez az összeg (kb. 6 ezer Ft) megfelel annak, amibe e korszakban egy közepes papírmalom került. Bogdán ugyanis 5—6 ezer Ft-ban jelölte meg kiterjedt kutatásai alapján azt a summát, melybe egy ilyen manufaktúra felállítása került.

37 Halieri Pál javaslatát tehát amikor magáévá tette az egri szeminárium gazdasági prefektusa és az érsek, a két felkínált lehetőség közül a papírmalomnak saját költségen való felállítását választotta. Ezzel pedig egyúttal magára vállalta a papírmalom későbbi üzemelési, fenntartási és fejlesztési költségeit is — fizetett alkalmazottként foglalkoztatva ott az üzemvezető papírmestert, s néhány munkást. E döntésével tehát akarvaakaratlanul, de előre nem látva és tudva — komoly jövedelem reményében — a papírmdlom technológiájának mintegy 20 esztendő alatti elavulását, s annak szükségszerű velejáróját: a papírmalom kényszerű megszüntetésével járó igen súlyos anyagi veszteségeket is vállalnia kellett. Ezek után tekintsük át a rendelkezésünkre álló szerény adatok birtokában, hogy az 1813—14-ben elkészült papírosmalom fennállása későbbi éveiben milyen további létesítményekkel bővült, illetve miként módosult. — 1821—22-ben a papírosház mellett („penes domum papyraceum") egy téglaboltozatos pincét is építettek.

38 Ez kétségtelenül az ott lakó papírosmester személyes céljait szolgálta, mert erre a papírkészítéssel kapcsolatban szükség nem volt. 1823—24-ben pedig egy új rongyraktár („conserva tórium lacinarum") létesült. Ezt a munkát is minden bizonnyal Czwenger József egri építőmester végezte, mivel abban az évben Apátfalván csak ő dolgozott, s munkálkodásáért egy summában vette fel munkadíját.

39 Az új rongyraktár építése egyértelműen azt jelentette, hogy a papírosházban eredetileg kialakított nyersanyagraktár megszűnt. Abban vélem a módosítás 65