Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az apátfalvi papírmalom története. 1814—1847. • 59
lőtt a „rongytartó kamara", melyből ajtó vezetett a szabadiba, a nyersanyag zavartalan behordására. A papírmalom tetőzetét deszka borította. Ezt nemcsak az építési tervrajz ábrázolja így, de az építési anyagok elszámolásában sem szerepel egyéb tetőfedőanyag. Az építkezések megindulására már 1813 elején sor került, és hamarosan nemcsak tekintélyes részben elkészült a munka, de az 1813—14. katonai évben már a papírlemez gyártása meg is indult. 27 A megmaradt 1813— 18. évi számadásokból megtudjuk, hogy a falu két helyén még két zúzómű is létesült, 27 " mint a papírmalom két különálló nyersanyagfeldolgozó üzeme. Már az eddigiek során is többször felmerült — de most a papírmalom és a két rongytörő létesítése kapcsán el kell mondanunk —, hogy a pa^ pírmanufaktúrák felállításában rendkívül döntő szerepet kapott a földrajzi tényező, mert vízre '•nem, csupán, mint az üzem erőgépét (vízikerék) működtető hajtóerőre, hanem mint gyártásvízre is elengedhetetlenül szükség volt. Hajtóerőként csak megfelelő sebességű, esésű és mennyiségű folyóvíz jöhetett számításba. Gyártásvízkónt pedig csak tiszta és megfelelő kémiai összetételű, lágy víz volt alkalmas. Jó vízi energiát nyújtó patakoknak Apátfalván való előfordulása volt az egyik elsődleges vonzóerő, mely Halieri Pál figyelmét a helységre irányította. A Bükk hegységnek a falu keleti oldalán emelkedő hatalmas tömbjéből három forráscsoport is fakad, melyek kelet-nyugati irányban folynak át a helység belterületén. S ezekhez járul még a Mónosbél felől érkező Recska-patak. Az alkalmas vízviszonyok miatt választotta tehát Halieri mester először az apátsági templom .melletti patak lisztőrlő és kendertörő malmát papírmalommá való átalakításra. S végül is ezért létesült az előzőeknél még kedvezőbb, bővebb folyóvíz viszonyok mellett a falu nyugati szélén a papírmalom. Hogy nem egy fedél alatt, illetve azzal közvetlen kapcsolatban került sor Apátfalván, a zúzómű felállítására, annak pusztán abba rejlik a magyarázata, hogy azokat takarékossági okból két korábban már álló malom, illetve kendertörő épületéből alakították át. Az 1821—22. évi számadásokból kiderül, hogy a két zúzómű közül az egyik, az ún. „külső törő" volt, 28 melyet az 1824-i leltár „a külső templom (azaz az apátsági templom, S. I.) alatt lévő törő"-mek említi, 29 mely berendezése alapján ítélve, bár hasonlóan 12 kalapácsra működött, de szerényebb, egyszerűbb felszerelésű volt mint a másik, melyet 1821—22-ben „alsó törő" néven említenek. 30 A külső zúzómű az előzőekben már említett, s a Csuhány-familiától erőhatalommal megszerzett szemináriumi malommal kapcsolatos volt. s ennek a helyén tervezte Halleri kezdetben a papírmalom felállítását. Az alsó zúzómű is a felső malomhoz hasonlóan régi eredetű volt, és 1596-ban jutott hozzá a Mező-család, a falu akkori birtokosától, Pászthóy Gergelytől. Ezt is, mint a másikat, 1744-ben az egri szeminárium földesúri jogaival visszaélve erőszakkal magának szerezte meg. Ez az építmény a papírmalomhoz közelebb állított, „az Raska Patakja hol bémégyen az faluba és az falu vízivel öszveszakad":' 1 A papírmalom számadásai között szereplő néhány szavas kiadási tétel érdemel még figyelmet. Ezek szerint a papírmalom és a rongytörő gyártásvizüket nem a patakból, vagy nem kizárólag a patakból, hanem 63
