Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az apátfalvi papírmalom története. 1814—1847. • 59
kutakból nyerték. Ez azért érdemel figyelmet, mert csak kevés hasonlóesetről tudunk, 32 bár ez véleményem szerint a patakok, folyók szennyezettsége, vagy legalább is időleges szennyezettsége miatt nem lehetett ritkaság. Az adatok arra mutatnak, hogy mind a papírmalom, mind a két zúzómű mellett kút állott. A zúzómű kútja felett ajtóval elzárható, fából készült és zsindellyel fedett kútház volt található. A papírmalom kútjának hasonló építményéről nem maradtak levéltári adatok. A kutakból a víznyerés és továbbítás módjára is sikerült valamelyes adatok birtokába jutni. Ezek szerint a kutakból a hagyományos módon, tengelyre felcsavarodó kötéllel (lánccal?) is lehetett vizet meríteni. A papírmalom kútjából vaskarikákkal megerősített rúddal húzták a vizet. (Gémeskút?) De emellett a papírmalom és az egyik zúzómű kútjából a vízikerék hajtotta szivattyúval is húztak vizet, gyártásvizet, ugyanis a kút vizébe nyúló vascsövek felszerelésére vannak adataink. Az egyik törő kútjába 1822—23ban új csöveket helyeztek el, melyek rögzítését az egri ácsok faszerkezettel oldották meg. A papírmalom csövezetét pedig négy nagy vasabroncscsal rögzítették a kútban. A szivattyú 'meglétére utal a csövek felszerelésével kapcsolatban említett két edényke leltárba vétele is („Kútban lévő csövekben.. . vas pixis"). Az iparosok a kút felszerelését „cum duabus pixidibus" készítették, mely a csőben mozgó dugattyúknak felelnek meg. Szerepel ui. a leltárban még két darab „csőben járó vas rúd" is. 33 Bogdán a kokovai papírmalomban talált ilyen vízikerék meghajtású szivattyús kutat. 34 Az építési és berendezési költségek A papírmalom építésére a szeminárium 1813 és 1815 között a következő anyagokat bocsátotta rendelkezésre: 5 ezer db téglát, 210 mázsa meszet, 420 db bükkfa-, 335 db fehér fenyő- és 34 db tölgyfa deszkát, 122 db bükkfalécet, 5 800 db lécszöget és 568 libra (318,08 kg) vasat. Az építkezések során a következő munkadíjakat fizette ki az egri papnevelő intézet: Az építőmesternek < 741 Ft 45 kr.. Az ácsok 180 munkanapjáért 180 Ft. A molnároknak 82 Ft. A lakatosnak 22 Ft. Három kályháért a kőművesnek 18 Ft. Az üvegesnek az ablakokért (16 db) 238 Ft. Munkadíjban tehát 1,281 forint 45 krajcárt fizettek ki. A munka befejezésekor pedig a papírosmester, kőművesekkel és az épület fedését végző molnárokkal egyetemben áldomást („titulo bidendi") is kaptak valamelyes borban. 35 Sajnálatosan a teljes építési költség nem állapítható meg, mivel az uradalom által szolgáltatott és felsorolt tekintélyes mennyiségű építőanyag ára — mint saját gazdaságából kikerülő — nem szerepel a számadási tételek sorában. A manufaktúra műszaki berendezése és felszerelése Halleri Pál papírmester tervei és útmutatása alapján készült. Igen becses idevágó adatokat tartalmaznak az 1813—14. és az 1814—15. évi számadások. 36 Ezek 64