Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az apátfalvi papírmalom története. 1814—1847. • 59
kutatás során előkerült részadatokból azonban kiderült, hogy az érsek javaslata nyomán nem az apátsági templom melletti malmokból alakították ki az apátfalvi papírmalmot. A falu nyugati szélén a Recska-patak, valamint az apátság mellett és a Barátok kútjából fakadó vízfolyásokból táplálkozó két patakág egyesülésénél építették fel azt. 19 A XIX. század első feléből származó térképen feltüntetett „papíros malom" helyét a mai községi vasútállomás közvetlen környékére topográfizáltam. Az épületet 1950 körül, az állomás területének bővítése során lebontották és a terepmélyedést feltöltötték, de a papírmalom emlékét megőrizte a falu lakossága egészen napjainkig a patak partján lévő PAPÍRKERT elnevezésiben. 20 A levéltári kutatás során előkerült a megépült apátfalvi papírmalom építési tervrajza, 21 valamint az építkezés és a műszaki berendezés évi összesítő költségelszámolása is. 22 A tervrajz szerint a papírosmalmot Zwenger József, a korszak egyik legfoglalkoztatottabb egri építőmestere — egész sor jeles magánépület, templom, kápolna és híd, sőt az egri érseki palota déli szárnyának tervezője és mestere 23 — tervezte s építette meg. Az épület külső képe és helyiségeinek elrendezési alapelve zömében megegyezik az 1773-ban tervezett, de meg nem valósult diósgyőri állami papírmanufaktúráéval. 24 Bár nem tudjuk, hogy az 1802-ben végül is megépült papírmalom mennyiben volt hasonló a tervezetthez, de hihetően nem hagyták figyelmen kívül a korábban már elkészült állami építési terveket. Ezt arra alapítom, hogy Halleri Pál az apátfalvi papírmalom műszaki tervezője korábban a diósgyőri papírmalom építésének igazgatója, vezetője volt. és az ott jól bevált elvet iparkodott Apátfalván is érvényesíteni. A papírmalom, mely tehát Halleri Pál papírosmester szakmai útmutatása nyomán létesült — 16 öl 2 láb (33,96 m) hosszú, 6 öl (14,38 m) széles volt, 1 öl 5 láb (3,47 m) falmagassággal. A jellegzetesen magas tet" gerince 5 öl (9,48 m) magasságra volt a talajszinttől. A téglalap alaprajzú épületből kiugrott a kerékház és a papírkészítő műhely egyik vége. •— Külső képe magán viselte a papírmalmok messziről felismerhető jellegzetes tetőzetét: minden más épülettől merőben eltérő, 5,70 m magas tetőzetét, egymásalatti három sorban húzódó, oldalankint 8—8, kis tetőcskével ellátott szellőző ablaksorával. A szokatlanul magas tető a papírszárító padlást foglalta magában. Az épület alaprajza 2j és a papírmalom 1822—23. és 1823—24. katonai évre 20 vonatkozó leltára egybevetésével pontosan megállapítottuk az apátfalvi papírmalom belső elrendezését. — Az épületbe lépve a konyhába jutottak, melyből a ház egyik végében az 1—1 kályhával fűtött „belső- és külső szoba" nyílott egymásba, a papírosmester lakásául. A konyhából lépcső vezetett fel a szárítópadlásra, de innen nyílott az „enyvező kamara" és a „méhely", azaz a papírkészítő műhely is. A konyhából volt fűthető a két szoba és a műhely kályhája, valamint az enyvező katlanja. A műhely egyik vége, ahol a merítőkád állott, kiugrott az épület egészéből, s a kád vizének kieresztésére külön nyílás volt a falba építve. A műhely alapterülete kb. 78,8 m 2 volt. A műhelyből továbbhaladva az „őrlőszobá"-ba lehetett jutni, ahol a papírmalom lelke: a „hollender" (hollandi, azaz a rongyőrlő gép) állott a sulyokkal: a „papírost simító bankó"-val, s a vízi nagy kerek-et magába foglaló zárt kerékházzal. Az őrlőszobából nyí•.•62
