Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az apátfalvi papírmalom története. 1814—1847. • 59
A levélhez mellékelt primitív kivitelű épületátalakítási tervrajz is fennmaradt. Eszerint Halleri a papírosházat 14 öl (26,54 m) hosszúnak, 6 öl (11,37 m) szélességűnek és 1,5 öl (2,90 m) falmagasságúnak tervezte. Durcsák kanonok rövidesen, 1814. január 14-én levélben tájékoztatta báró Fischer István egri érseket a papírosmester javaslatáról és véleményét kérte a gazdaságilag igen jelentékeny ügyben. A prefektus leveléből megtudjuk, hogy Halleri mester személyesen is tárgyalt vele, akit ő mesterségében jártasnak és kellően tapasztaltnak jellemezte. 1511 Véleményét annak az alapján fogalmazta meg, hogy Halleri Pál a diósgyőri papírmalom létesítésének vezetője volt. („. . . in erectione molae papyraceae DiosGyörienisis directorem egerit".) A diósgyőri pm-ot egyébként Martiny Sámuel létesítette. 16 A tervezetről Durcsák azt írta az érseknek, hogy az annál is inkább „figyelemre méltónak látszik", mivel a manufaktúra létesítéséhez szükséges anyagokkal részben helyben rendelkezik az uradalom, s aibban ,,a vállalkozó maga is több kézzel közre kíván működni", s az apátfalvi kőműveseket is jól fel tudja használni a munkában. A papírmalmot az apátsági „templom mögött" („pone Ecclesiam") lévő lisztőrlő és kendertörő malom átépítésével szándékoztak kialakítani. A bemutatott terven is felismerhetők a megvolt falak mellett a csekély mértékű új építkezések, s a régi falakon új ajtók nyitása. A tervrajzon Halleri így mutatta ki építési anyagszükségletét: 60 ezer zsindely, 90 ezer darab zsindelyszeg, 8 ezer darab lécszeg, 800 darab bükkfadeszka és 10 mázsa vas. A szemináriumi prefektus hangsúlyozta levelében, hogy a lisztőrlő és a kendertörő malom átalakításánál megfontolandó annak évi átlagos 200 rénes forintnyi jövedelme. 16 Fischer érsek kedvező&n fogadta az ötletet, melyből tekintélyes jövedelemre („potabile emolumentum") lehet számítani, ö is úgy vélte, hogy a papírmalom létesítése nem jár nagy költséggel. A jelenlegi két malom átépítése kapcsán felvetette, hogy azokat meg lehetne hagyni jelenlegi állapotukban és a papírmalmot a vízfolyáson alább, Apátfalva belterülete közelében, a falu alatt alkalmatos helyen úgy kellene felépíteni, hogy kellő víz álljon a patakban rendelkezésre a malom hajtására. Jó gazdasági meglátással és körültekintő megfontolás alapján szükségesnek látta, hogy gazdaságossági elővizsgálatokat végezzenek: mennyi lesz a papírosmester és a többi személyzet hozzávetőleges évi fizetése, s a szükséges nyersanyag ára, melyből a papír készül. Meg kell vizsgálni — rendelte el az érsek —, hogy mennyi jobb és gyengébb minőségű papír lesz előállítható, illetve abból mennyi jövedelmet lehet remélni. Egyben utasította a szeminárium prefektusát ,hogy „a létesítendő .malom" számára alkalmas helyet keressenek, és arról tájékoztassák őt. 17 Az érseki állásfoglalás nyomán Durcsák János elrendelte, hogy a tervezett papírmalom építési, műszaki felszerelési, üzemelési (munkabér, nyersanyag) költségeiről és a termelhető papírféleségek értékéről gazdaságossági számítás végeztessék. 18 A papírmalom és a két zúzómű épülete Az, Egri Érseki Papnevelő Intézet levéltárának a második világháborút követő időszakban bekövetkezett nagymértékű pusztulása után megmaradt szerény iratanyag nem vall a következő eseményekről. A levéltári 61
