Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Kovács Béla: Flagelláns körmenetek az egri egyházmegyében a XVIII—XIX. században • 47

FLAGELLÁNS KÖRMENETEK AZ EGRI EGYHÁZMEGYÉBEN A XVIII — XIX. SZÁZADBAN A középkor teocentrikus világszemléletéből fakadó vallási extázis sok esetben olyan túlzások formájában jelentkezett, amelyeik a mai ember számára érthetetlennek tűnnek. Az önként vállalt testi szenvedéssel hitük szerint olyan érdemeket kívántak szerezni, amelyek a túlvilági életben kamatoztak volna. A vallásos túlbuzgóságnak legkirívóbb középkori példája a flagellatió, az önostorozás. Ez a gyakorlat először a szigorú szerzetesi fegyelem alatt élők büntetése, majd később önként vállalt vezeklési módja volt. A kolostorokban gyakorolt szokást a X. században a buzgóbb világiak is átvették. Egy-egy természeti csapás, nagyobb járvány hatására a flagellánsok nyilvános engesztelő 'körmeneteket is tartottak, majd ezek hatására alakultak meg a különböző vezeklő társulatok. A XIII. században a flagelláns mozgalom egész Európában elterjedt. 1259-ben Itáliában pestisjárvány tört ki. 1260 októberében Perugia városában volt az első nagy nyilvános flagelláns körmenet, majd a többi városokban is követték a példát. ,A mozgalom Itália határát átlépve Karinthiában, Ausztriában, Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban is elterjedt. A flagellánsok százas, ezres csoportokban járták az országokat. A körmenet élén keresztet vittek, majd a vezeklők vallásos énekeket énekelve lemeztelenített hátukat korbáccsal véresre verték. Prédikátoraik a közelgő világvégét is hirdették, majd amikor ez nem érkezett el a megjósolt időre, a tömegméretű vallási hisztéria lassanként lecsillapodott.

1 A magyarországi flagellánsokról krónikáink az 1263. évnél tesznek említést,

2 és a Képes Krónika egy flagelláns körmenet képét is közli. Minden bizonnyal a flagelláns körmeneti énekek közül származik legkorábbi magyar nyelvű verses emlékünk, az Ómagyar Mária siralom is.

3 A második flagelláns hullám 1349-ben árasztotta el egész Európát és hazánkat is/

h A flagellánsok nem fordultak nyíltan szembe az egyházzal. Az a tanításuk, hogy a bűnbocsánatot az embereik számára nem a papi közvetítéssel végzett gyónás, hanem az aszketikus cselekedetek biztosítják, már a hivatalos egyházi tanítással is ellentétes volt, ezért 1349-ben VI. Kelemen pápa a flagelláns mozgalmat eretnekségnek nyilvánította. Ez a tény és a pestisjárvány megszűnése csökkentette a flagellánsok számát, akik ezek után már nyíltan elvetették az egyházi tanítások egy részét és anitifeudális tanokat hangoztattak. A XV. században már csak \l