Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Kovács Béla: Flagelláns körmenetek az egri egyházmegyében a XVIII—XIX. században • 47

elvétve tűntek fel csoportjaik, bár Thüringiában még a XVI. században is voltak titkos társaságaik.

5 Magyarországon 1510 körül a ferences szerzetesek hatására Pápán, majd több rendházuk körül szerveződve, így Felsőbányán is működött rövid ideig a ,„confraternitas verberatorum", de a társulat tevékenységét mind az egyháziak, mind a világiak ellenezték.

6 Ilyen történeti előzmények ismeretében szokatlanul furcsának tűnt, hogy Heves megyében még a XVIII. században is tartottak flagelláns körmeneteket. Ezekre vonatkozóan az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben néhány helyen olyan szűkszavú bejegyzéseket találtunk, amelyek további kutatásra ösztönöztek a jelenség és okainak felderítésére. Apc község 1767. évi Canonica Visitatiójában a plébánosnak kiadott utasítás értelmében „a magukat nyilvánosan korbácsol ókat mostantól ne tűrje a plébános".

7 Az 1767. évi pétervásári egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint nagypénteken délután két órakor körmenetet szokták tartani a Fájdalmas Szűz kápolnájához sok résztvevővel, és a hívek magukat korbácsolják, az asszonyok is. A visitator utasította a plébánost, hogy a nyilvános flagellálást ne engedélyezze, és a korbácsolást csak magánháznál, a nemek keveredése nélkül tűrje el.

8 A XVIII. század közepe táján Mezőkövesden is szokásban volt a nagypéntek napi flagellálas, mert az 1768. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben kiadott utasítás az eddigi nyilvános vezeklést megtiltotta és csak magánházaknál engedélyezte azt.

9 A XVIII. században készült egyházlátogatási jegyzőkönyvek

10 nem tesznek több említést az egyházmegye területén szokásban levő flagellálásról. Annál több ilyen körmenetről szereztünk azonban tudomást az egri jezsuita és minorita rend iratainak átvizsgálása során. Mindkét szerzetesrend tagjai már 1687-ben, a törökök távozása után megtelepedtek Egerben és megkezdték pasztorációs tevékenységüket. (Tudomásunk van arról is, hogy Leleszi János jezsuita páter már 1644ben is járt Egerben és a protestantizmus ellen prédikált.

11

) A jezsuiták már 1698-ban megalapították Egerben az Agoniae Chiisti társulatot a felnőtt hívek, és a Sarlós Boldogasszony kongregációt a tanulóifjúság számára.

12 A felnőtt társulat tágnyilvántartását az 1690—1771 közötti évekről ismerjük.

13 A társulatok tagjai első nyilvános flagelláns körmenetüket 1699 nagypéntekjén vezették a városon keresztül. Nemcsak a város lakói, hanem a környékbeliek is nagy számban vettek részt a körmenetben.

14 Az 1700. év nagypéntekjén a flagelláns körmeneten hordozható Krisztussírt is vittek, amelyet hat oszlop és ezek felett aranyozott ívek díszítettek. Külön e célra készült vezeklő ruhába több mint százan öltöztek. 1702-ben négy rúdon a szenvedő Krisztus képét is vitték a körmenetben és a Pa&siót „comico opere elaborata" három nyelven mutatták be. A látványosságot mintegy 70 gyalogos és lovas jelmezes tette színesebbé.

10 1703-ban a nagypénteki körmeneten ugyancsak a szenvedő Krisztus képét hordozták,

16 1706-ban a flagelláns körmenetet a hóesés akadályozta meg,

1

' 1712-ben pedig — bár mindent előkészítettek — a rossz idő és a nagy sár miatt nem tudták nyilvánosan megtartani. Ezért a flagellálást és a kereszthordozást a templomban végezték.

18 1713-ban szintén a nagy eső és sár akadályozta meg a nagypénteki körmenetet. (Ezen a napon a mino4B