Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Lénárt Andor: Vallásos konfraternitások Gyöngyösön a XVII—XVIII. században. • 33

A pálosok a Krisztus szent sebei tiszteletére alapított Congregatio> Quinque Vulnerum-ot terjesztik. A jezsuiták a Mária kongregációkon kívül az Oltáriszentség tiszteletére a Congregatio Sanctissimi Christi-t. Kedvelt az Agónia Társulat, a Jó halál társulata, mely összejöveteleit Jézus és Mária szenvedése emlékének szenteli. Alakul Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent József, Nepomuki Szent János nevét és szellemét viselő társulat. Magyar alapítású a Szent István kongregáció, mely Po^ zsonyban, a Szent Márton templomában alakult meg, s melynek III. Károly 3000 forint adományt juttatott a konvertita protestánsok támogatására. — Szociális irányú kongregáció kevés jön lére. De a vallásos színezetű társulások, a vallásnak az egész életet átölelő ereje kapcsán bizonyos társadalmi állandóságot is létrehoznak.

16 A vallásos cél mellett felismerhető az ilyen társulásoknak fegyelmező, társadalmilag összetartó ereje, melynek a feudális viszonyok bomlását előkészítő történeti időben utoljára még van hatása. A XVII—

XVIII. század — a megtépázott egyházat utoljára naggyá tevő — barokkja a török hódoltság előtti gazdasági s társadalmi szinten és viszonyok között, a társadalmi csoportokat még össze tudja fogni a középkori ferences harmadrend és az iparos céhek mintájára. Gyöngyös városának különös a helyzete a török hódoltság alatt. Nem: székhelye a közigazgatásnak, nem állomásozik a területén katonaság. Gazdagon adózik mind a magyar, mind a török földesurainak. Kiváltságlevelet mondhat magáénak mind a két oldalról. Nem véletlen, hogy a hitújítás tanainak elterjedése után a protestáns hívek száma és a tanítóké is megnő a városban. Megszerzik maguknak Szent Urbán templomát. Telket vásárolnak prédikátoruknak, hozzá szőlőt, malmot szereznek. Ideálisnak tűnő egyensúly jellemzi a város XVII. századi életét a Felvidéken lakó katolikus püspök és a protestánsokat támogató egri (és hatvani) török hatalom és egyforma befolyása között.

17 A város belső békéje, mely lehetővé tette a fennmaradást, akkor bomlik meg, amikor a félhold hatalma gyengül, s a török kiűzése megvalósíthatóvá lesz. Az első kuruc háborúk (— melyeket még a török támogatásával vívnak —) katonái között többnyire elbocsájtott zsoldosok, szökött végvári katonák harcolnak, de akadnak a harcolók közt kálvinista papok, diákok, akik főleg a katolikusok, birtokait háborgatják.

18 A Thököly harcai alatt a fosztogatók többe kerültek Gyöngyös városának, mint akár a császáriak, akár a kurucok vagy a törökök. A hosszú egyensúly időszaka a XVII. század második felére elmúlik. A harc kiújul és élessé válik a városban élő katolikusok és reformátusok között. Az ország felszabadítása után Gyöngyösön is a katolikusok kerekednek felül. Megszerzik Szécsényi György esztergomi érsektől azt a parancsot, mely a protestánsokat kiűzi a városból és az Urbán templomot visszaadja a katolikusoknak. A protestánsok sem adják fel azonban állásaikat. Titokban hoznak új prédikátorokat az elűzöttek helyébe. ^A harc más eszközökkel, de tovább folyik.

20 nn