Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Lénárt Andor: Vallásos konfraternitások Gyöngyösön a XVII—XVIII. században. • 33

A vár«os történetének e XVII. századi szakasza kedvez a vallási társa­ságok alakulásának, működésének. A vallási társaságok életében, az éle­tet irányító szabályzatokban viszont a kor valósága tükröződik. Megjelölt, maga elé tűzött feladata és tevékenysége úgy változik, ahogyan az ese­mények és az igények változnak. A középkor első világias vallásos társulatai a ferencesekhez kapcsolód­nak Gyöngyösön is. A gyöngyösi kolostort Dezséri szerint 1400 körül alapította az obser­vans ferencesek részére a Báthory család. A zárda az esztergomi custodi­ához tartozott. A vallásos társulatok nyoma a XV. századtól kezdve meg­van a városban. Sebők szerint az úgynevezett beguki (begina, congregatio beginarum) asszonyok vallásos, szerzetesféle társulata nagy virágzásnak örvendett. E nők magyarországi társulatai szabályai ugyan nem ismertek, annyit azonban tudunk róluk, hogy a „szeráfi szent Ferenc terciáriús vagyis harmadrendi, világi szerzetes szabályait követték; bizonyos fogal­maik voltak". 22 Ezeket a beginákat 1496-ik évben Rozgonyi János özvegye, Bánfi Dóra telepíti Gyöngyösre, ahol is tanítanak, betegeket ápolnak, lelki gon­dozást végeznek. (Közelebb állnak a szerzetesekhez, mint a későbbi világi vallásos társulások, de e szervezet lehet kiinduló pontja a ferencesek szer­vezte világibb confraternitásoknak.) — Az óvatos ferencesek a török hó­doltság alatt is a városban maradnak. Nagy terület lelki gondozását vál­lalják, és látják el a városon kívül is. A szabad működésük és mozgásuk biztosítására évenkint megújíttatják a törökkel oltalomleveleiket. k3 Működési területükön több vallásos társulatot is alapítanak. Ezekhez tartoznak a már említett kecskeméti és jászberényi céhek. Gyöngyösön 1648-ban alapítják meg a kordás társulatot. — 1671-ben alakult a Szent Antal társulat. (1692-ben ennek elnöke a katolikus vallás ejgyeduralmáért és Gyöngyös város társadalmi rendjének normalizálásá­ért sokat tevékenykedő Almásy János.) Egy évvel korábban a Gyöngyösön szintén honos jezsuiták alapítják az úgynevezett Agónia Társulatot, melyből egy birtokában volt 1721-ben készült eredeti kézirat magyar fordítását közli Sebők. „Ezen Haldoklásról nevezett ájtatos társulat még a török időben keletkezett, s többféle forron­gásokon ment keresztül, úgy, hogy sem eredményeiről, sem bajairól nem közölhető valami történet az idők viszontagságai miatt; de azt megjegy­zésre méltónak ítéljük, hogy ezen társulat 1670-ik évben jött létre. Ezen egylet, mint látszik alapszabályaiból, a Megváltó haldoklása emlékére ala­kult, a betegek és a haldoklók iránti gyöngédséget tűzte ki egyik főczé­lul.. ," 26 1678-ban említés történik arról, hogy a Szent Bertalan templom egyik oltára a „Szent Kereszt Társulat" gondozása alatt áll. (Almásy András plébános kérést intéz a magyar és a török rendben levő méltóságokhoz, tisztekhez,, a városok kapitányaihoz, hogy a minden ékességével megégett fenti oltár javára kéregető Kovács Dénes és Mészáros Péter céhbeli embe­reket támogassák; mert a céh azt az oltárt a maga erejéből nem tudja felépíteni. 27 ) 1682-ben a jezsuiták vezetésével megkezdi működését a deákok céhe, azaz a Mária Kongregációja. 28 (Ezzel később részletesen foglalkozunk. .Sebők ezt egy 1706-ban kelt forrására hivatkozva tévesen „Tudós Társu­37

Next

/
Thumbnails
Contents