Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Lénárt Andor: Vallásos konfraternitások Gyöngyösön a XVII—XVIII. században. • 33

VALLÁSOS KONFRATERNITÁSOK GYÖNGYÖSÖN A XVII —XVIII. SZÁZADBAN „ ... A harmadrendek intézete inkább javára van a polgári hatalomnak is, minthogy annak vallásos alattvalókat biztosít, anélkül, hogy azok a polgári kötelmek teljesítése alól magokat kivonnák ....." (Karcsú, II. 36.) I. Egyházi társulatok, sodalitates,

1 confraternitates,

2 Mária-kongregációk, szent rosárium egyesületek, a Szeplőtelen fogantatás, vagy a Szentháromság gyülekezetei, a különféle deák-céhek; — ájtatos célokra való szabad egyesülések.

3 A vallási élet megerősítéséért alakult szerzetes rendek alapítói gondoskodnak arról, hogy működésük szelleme nemcsak a kolostorok falain belül érlelődjék és onnan sugározzék ki a világi életbe. A hitélet reformjának elterjesztésére, annak erősítésére a világi életbe is támaszpontot keresnek és találnak. Ilyen céllal alakulnak Assisi Szent Ferenc rendjének alapítása idejétől a „confraternitas"'-ok, a középkor keresztény egyletei, vallásos társulatai. „Harmadrendűek, penitentzia-tartók, kordaviseíő atyafiak" nevezete alatt fordulnak elő; de szabályaik egyformák, azonosak.

4 A közösségben, a családi otthonban keresik az igazi boldogságot. Száműzik körükből a fényűzést, a túlságos költekezést. Megvetik az erkölcsrontó világi mulatságokat, a pogányságra emlékeztető vad játékokat. A tulajdonjog szent előttük. Végrendeletet készítenek, hogy elkerüljék az örökösök és a birtokfoglalók közt oly sűrűn megismétlődő zavargásokat.

5 Kint élnek a világban. Házasságot kötnek, rendes foglalkozást űznek.

6 Szolgálják az egyházi és világi uralkodó rendet. Az egyház befolyása az ország egész életére óriási. A társadalom egész fegyelme a katolikus egyház érdekének szolgálatában áll,

7 de a katolikus egyház egész tanítása is a feudális állam és társadalom rendjét szolgálja. Engedelmes, az e világon égfelé néző hívőkké formálja a középkor emberét, aki életének hite szerinti végső célja a túlvilág boldogságának elérése. Az utat, az eszközt a cél eléréséhez az egyház adta formákon belül keresheti. A középkori frátérnitásokban az örök boldogságot keresők kedves ideálja ölthet testet. Bárki részesülhet az Istenhez legközelebb levők, a szervezetesek életében anélkül, hogy a világgal teljesen szakítana, a kolostorok szűk falai közé temetkeznék. Férfiak és nők egyaránt törekszenek, hogy a szerzetesrendek közös lelki javaiban (—mint a mise, bojt, az ima, a virrasztás, a prédikálás, az elmélkedés —) és a lelki hasznokban 33