Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Lénárt Andor: Vallásos konfraternitások Gyöngyösön a XVII—XVIII. században. • 33

részesüljenek; és hogy esetleg különös kegy gyanánt a szerzetesi ruhában, a szerzetesek kriptáiba temetkezhessenek. Hazánkban is kedveitek a fraternitások. A hagyomány szerint a királyi család tagjai is, mint IV. Béla, örömmel lépnek a vallási testvérület kötelékébe. A Budapesti levelezőkönyv* szerint még a XVI. században is tömegesen szerkesztik és küldik szét a ferencesek a kinevezési okiratokat. Az általános rendfőnök (provinciális) a Báthori és Telegdi család több tagját, a magyar provinciális pedig Kápolnai János alispánt és családját, Pesti Péter váci kanonokot, több nemest, polgárt nevez ki konfraterré.

9 Bár a fraternitások magukba fogadják a magasrangúakat; a demokratikus ferencesek és az egyéb kolduló rendek valójában mégis a pór népnek és a születő polgárságnak a papjai. így a renden kívüli szervezkedésük is elsősorban velük kapcsolatos. A konfraternitások tehát a szerzetesrendekhez kapcsolódnak, azok vallási vonalát követik. Ha a szerzetesi rendek feladata megváltozik, ha jelentőségük az állam vagy az egyház érdekében nő vagy hanyatlik, a hozzájuk kapcsolódó világi vallásos társulások feladata, jelentősége is módosul. Miután a ferencesek térítő és a középkor alázatra nevelő, engedelmességet hirdető, csak a túlvilágra néző tanítása már nem tudja kielégíteni a vele szemben támasztott igényeket (a történelem túlhaladt rajtuk) — megbomlik a szerzetesek szigorú fegyelme. Az új szellem hatása mutatkozik a kolostor falain kívül és belül is. A hitújítás, és a vele egyidőben bekövetkezett török uralom, az állandósult háborús idő nemcsak a szerzetesek száimának fogyatkozását hozzák Magyarországon, hanem a hit megromlásával új feladatú szerzetesrendek igényét is; s hozzájuk kapcsolódva új konfratemitásokat. A Századok 1867. évfolyamában gazdag pecsétnyomó gyűjteményt ismertet Szalay Ágoston.

10 Gyűjteményében egy kerek réz pecsétnyomó található a következő felirattal: „Sigillum Cehae Litteratorum de Jazberin". A felirat Magyarország védasszonyát öleli tulipánok között körbe. A pecsétnyomóval Gyárfás István foglalkozik ugyancsak a Századokban. Hivatkozik Hornyikra,

11 aki (Kecskemét város története II. kötetében) közöl egy okmányt, amelyben gróf Wesselényi Ferenc nádor a kecskeméti római katolikus közösségben 1651-ben keletkezett vallásos társulatot, mely a Deákok céhe nevet viseli és a Boldogságos Sűz Mária tiszteletére alakult, megerősíti és szabályait ünnepélyes oklevélbe foglalja 1661-ben. — A megerősítő okmány magába foglalja a deákok céhe tizenhárom artikulusból álló szabályát egész terjedelmében. Ebből megtudjuk, hogy a Kecskemét városában a római igaz hiten levő becsületes deáki rend 1651-ben, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján alakult. Előadják tovább az artikulusok, a (coetusnak is nevezett) céhbe fölvétel módját; az öreg- és szoigadékánoknák, mint tisztségviselőknek választási módját; a céh tagjainak jogait és kötelességeit; az artikulusok megsértői ellen kiszabott büntetést; a céh szellőjének munkálási rendjét; a céh végzése ellen a városi tanácsra, innét egyedül a szentszékhez fellebbezés jogát; a céhben állandó megmaradás, vagy az abból való kirekeszthetés eseteit. — A szerzetes rend jóváhagyja a coetus rendjét. „Hogy pedig erősebb légyen az felül megírt articulusoknak rendi, ecclesiánknák és clast-