Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Soós Imre: A hódolt szolgabíró és hódolt esküdt Heves megyében a XVII században. • 5

ben kívántatik, mnden országiunk törvényeivel edgyező dolgokban procedálni el ne mulassa. Kelt a füleki végvárban... alispán s.k." Vagyis a megintés, eltiltás, letiltás, tiltakozás, idézés, adósságbehajtás, ezzel kapcsolatos birtokbehelyezés, tanúkihallgatás, határvitákkal kapcsolatos helyszíni szemle stb. képezte a szolgabíró és 'esküdtje által alispáni megbízásra végrehajtandó „törvényes dolgokat". A török dühének, zsarnokságának minden veszélye a szolgabíró és esküdt fejét fenyegette. Amint Buda eleste után a fokozódó török térhódítás a káptalanok és konventek tagjaira nézve veszélyessé tette a birtokbaiktatásnak a helyszínen történő végrehajtását, a rendek az 1563. évi 45. tc-ben megadták a lehetőséget arra, hogy ez a cselekmény távolból, biztonságos helyről, mintegy képletesen menjen végbe. A menekült vármegyék bíráik biztonsága érdekében akkor kezdtek hasonló lépéseket tenni, amikor a zsitvatoroki békekötés után ráébredtek arra, hogy megyéjük területén a török 'megszállás tartós lesz. Borsod megye tehát 1613-ban elrendelte, hogy ha „ispán uram, avagy szolgabíró uramék" a töröktől való félelem miatt a helyszínre „nem mernének menni", tehát szabadságukban álljon az eljárás végrehajtását „más, alkalmatosabb helyre terminálni. És az actio az helynek mivoltáért le nem szállhasson"?

9 Az 1647. évi 77. te. ugyancsak a kívülről, biztonságos helyről való bíráskodást és bírói végrehajtást ajánlja. Heves megyében 1650-ben a Gyöngyös melletti Nagyrédén helyszíni szemlét kellett végrehajtani, de miután az, „akinek incumbálna ezen dolognak peragálása" (aki illetékes volna az eljárásra), a török félelme miatt a helyszínre nem mehet ki, a Külső Szolnok vármegyei (hódolt) szolgabíró uram egy Heves vármegyei esküttel menjen el".

i0 Feltehetően 1654ben keletkezett Heves megyének azon statútuma, mely szerint a nem hódolt szolgabíró helyett a helyszínen teendő megintést, idézést, tanúkihallgatást, helyszíni szemlét a hódolt szolgabírák is elvégezhetik/'

1 Abaúj 1651-ben a levélbeni érintkezést, meg a hódolt esküdt helyszíni kiszállását egyszerre veszi igénybe, kimondván, hogy ha az idézést a török miatt a helyszínen nem lehet végrehajtani, akkor a szolgabíró levélben küldje el az idézést és keresetlevelet a hódoltságban lakó esküdtjének, s az idézést a hódolt esküdt hajtsa végre.

42 Gömör megyének 1667. évi statútuma arról tájékoztat, hogy egyik szolgabírája a török hódolás és a pogányság nagy félelme miatt eddig minden órában markában viselte életét és a saját járásban nem lehet személy szerint való lakása. Ezért, ha e szolgabírónak és esküdtjeinek a járás területén parancsolni, vagy törvényes dologban eljárni kell, ne legyen köteles minden helyre személy szerint kimenni, „hanem cursusát (körlevelét) kibocsátván, akármely falunak vagy városnak bíráját és földesúrnak emberét beidézhesse maga házához és ottan adván ki parancsolatját, minden járásbeli embernek tartozzanak büntetés alatt szolgabíró és esküdt uraimék házához bemenni, az őkegyelmek szavát megfogadni, levelét elvinni és parancsolatját megtenni"}

3 Ezekszerint a veszélyes zónában való törvényes eljárásra a nemesi vármegyék egy közvetlen és egy közvetett megoldást alkalmaznak. A közvetlen eljáráshoz hódolt szolgabírákra és esküdtekre, a közvetett érintkezéshez pedig levélhordó, parancsközvetítő postai alkalmatosságokra van szükség. A gyakorlat aztán a körülményekhez és helyi igényekhez alkalmazkodik és szükség szerint össze is kapcsolja, kombinálhatja a közvetlen és közvetett eljárás eszközeit.