Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Soós Imre: A hódolt szolgabíró és hódolt esküdt Heves megyében a XVII században. • 5

1672 óta a bujdosók, kurucok csapatai járták a megyét, csatlakozásra szólítják fel még a füleki tisztikart is, de ez nem reagál, sőt kijelenti, hogy a területén található „lázadókat" törvény elé állítja. Ennek ellenére 1673ban a„rebellis, lázadó" felkelőiknek szerencsi táborából érkező levelek Egerfoocson, Bükkszéken és más bükki falvaikban kisebb-nagyobb kuruc megmozdulásokat váltottak ki. A füleki hajdúk viszont a Tiszáig dúlták a hevesi falvakat. Ebben az időben a kuruc felkelőkkel szembenálló császáriakat, meg a bujdosók ellen ideküldött horvát fegyvereseket túlsó-, vagy felsőpártiaknak nevezték. A török hatalom a még szervezetlen kurucoknak a falvakban szállást nyújtott, élelmet a néptől rekviráltak. Számuk oly nagy volt, hogy fékentartásukra a füleki őrség kevésnek bizonyult. Strassoldo császári generális a szolgabírákat a megye megkerülésével a természetbeni szükséglet beszerzésére utasította, katonai végrehajtással fenyegetőzve. 1677-ben a megye alispánja így illusztrálta a közállapotokat: „Itt a kielégíthetetlen török torkában ez ontja vérüket, míg eleget nem kap; a fölkelő kurucok török pártfogás alatt kedvükre harácsolnak, a császári had terményadóért sanyargat, magyar és török rabok segélyért zsarolnak, tolvajok, útonállók fosztogatnak." 1677-ben Borbély Balázs szendrői császári hadnagy pusztító portyáival végigrabolta a megyét, s amikor a megye vezetői az elviselhetetlen terményadónak készpénzben történő fizetése érdekében két tárgyaló követet küldtek a szepesi kamara elnökéhez, illetve a szendrői kommendáshoz, ezek a hevesi követeket bebörtönözték. A megye ezekután terményben szolgáltatta be a kivetést, hogy a katonai végrehajtást elkerülje, s követéit a börtönből kiszabadítsa. Mindezek ellenére Heves megye tisztikara még mindig nem állt át a kurucok mozgalma mellé, bár e mozgalom 1677 végén a Felvidéken nagy erővel lobbant fel. 1678-ban Thököly Imre állt a kuruc mozgalom élére. 1679-ben Gyöngyös környékén kurucok táboroztak, 1680-ban Thököly a poroszlói kuruc táborban járt,'1681 május havában Egerben is megfordult, ahol a törökök nagy pompával várták. A kurucok ellenében a császáriak Füleket, Szendrőt. Ónodot rakták meg erős katonasággal, a részükre követelt terményadó egyre súlyosbodott. Thököly 1681-ben rövid időre fegyverszünetet kötött, melyet 1682 közepén kemény harcok váltottak fel. Thököly 1682 szeptemberében török segítséggel elfoglalta a Koháry István várkapitány által védett, de a török által rommá lőtt és felégetett Fülek várát, a vármegye székhelyét. Heves megye ezek után meghódolt Thökölynek. aki megengedte, hogy a megye székhelyét a szétrombolt Fülekről Gács várába helyezzék át. A megye birtokos nemessége pedig Gácson, Losoncon, Rimaszombatban telepedett meg. A megye — követek útján — részt vett a Thököly által 1683 január havában összehívott kassai országgyűlésen, majd a tállyai tanácskozáson, a fejedelem kívánságára kiállította a megyei felkelő sereget, vagyis minden két hódolt nemes után egy lovast. 1683 tavaszán a Bécs ellen vonuló török-tatár hadak végigpusztították Heves megyét. A hevesi falvak harmadrésze „Fülek vészesekor", meg a „töröknek Bécs alatt lett megveretésekor" vált néptelenné. A Bécs alatt megvert török had a császáriak és Szobieszki elől futva menekült a Felvidéken át, a megyében a visszavonuló tatárok ismét pusztítottak. Heves megye most elpártolt Thököly tői. Caraffa és Rabattá császári hadereje téli szállásra táborozott le a megyében. 1684-ben Rabattá felszólítására Heves 14