Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az MDP harca az egyházi iskolák államosításáért Heves megyében. • 87
szélt a hároméves tervről és az iskolák államosításáról. A két előadás után szót kért a cisztercita rend egri gimnáziumának igazgatója. Ekkor a gyűlésen megjelent apácák, akik eddig hallgattak, „szót kérünk" kiálltással követelték, hogy adjanak szót a cisztercita gimnázium igazgatójának. Az igazgató többek között a következőket mondta: „A Magyar Püspöki Kar nyilatkozatát minden jó katolikus a templomban hallgatta. Amint látom itt is van sok jó katolikus, tudniuk kell tehát, jól kötelességüket, amely most az, hogy az államosítás kérdésével nem foglalkozni és a kérdésben a Püspöki Kar nyilatkozatához alkalmazkodni." Az igazgató eme szavait azonban túlharsogta az államosítást követelő tömeg hangorkánja. E közben az igazgató, a cisztercita tanárok és az apácák tüntetően kivonultak a teremből, remélve, hogy követik őket. Egy-két hívőn kívül azonban senki sem ment utánuk. Ez után a gyűlés résztvevői nagy lelkesedéssel egyhangúlag szavazták meg az államosítást, amelyről határozati javaslatot terjesztettek fel a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. 65 Június 5-én az Orsolya Rend iskolájában a cisztercita gimnázium igazgatója kb. 500 személy előtt előadást tartott az iskolák államosításáról. Ebben hangsúlyozta, hogy az egyház ősi joga az oktatás. Az előadás után íveket osztott ki a megjelentek között, hogy azok aláírásukkal is tiltakozzanak az államosítás ellen. 66 Ugyanezen a napon az egyik kanonok főleg diákok segítségével íveket hordoztatott szét a városban. Az aláírást gyűjtő személyek azt a valótlan hírt terjesztették, hogy a vallást el akarják törölni, a templomokat be akarják csukni. 67 Az egyház reakciós körei és annak támadói nemcsak Egerben, hanem a megye más területein is próbálkoztak az államosítás elleni fellépéssel. Zaránkon június 3-án a képviselőtestületi ülés napján, azzal egyidőben, főleg nőkből álló 3—400 főnyi tömeg jelent meg a községháza előtt. Először ott hangoskodtak, majd benyomultak a tárgyalóterembe. jAz ülésteremben ebben az időpontban a helybeli plébános — a Kisgazda Párt helyi tagja — az államosítás ellen foglalt állást. Felhívta a képviselőtestület tagjait arra, hogy ne döntsön, előbb kérdezze meg a népet. Ekkor már a tömeg benyomult az ülésterembe és hallván a pap beszédét, helyeselte azt. Miután a tömeg zúgása erősödött, a községi bíró felfüggesztette az ülést. 68 Tarnazsandányon a helybeli plébános erős ellenagitációt folytatott és kiközösítéssel fenyegetőzött. 69 Detken és Ludason a helybeli papok és támogatóik a sekrestyébe hívták a hívőket, és arra kérték őket, hogy írják alá az államosítás elleni tiltakozásra felfektetett íveket.™ Csányban a helybeli plébános a misék és a litániák alkalmával kérte a híveket, hogy akárki megy hozzájuk, ne írják alá az államosítást követelő íveket, „... mert ha aláírják valakinek az íveket, úgy elvesztik Istent, a vallást és az Egyházat is." 11 A papság reakciós köreinek ellenakcióira még számos helyről lehetne példákat hozni. Jellemző volt az is sok helyen a papságra, hogy az egyházi iskolák nevelőit, vagy azok egy részét lelki terror alatt tartották. Az államosítás időszakában csak kevés volt azoknak a megyebeli papoknak a száma, akik nyíltan kiálltak az államosítás mellett. Például a mikófalvi rk. lelkész, 72 az átányi 73 és a tiszafüredi református lelkész 74 . A párt megyei, járási, városi vezetői, a párttagság arra törekedett, hogy'az egyház reakciós köreinek tevékenységét ellensúlyozzák, a nyugalmat fenntartsák. 75 Az MDP egri városi titkára az egyházi reakció propagandája ellensúlyozására javasolta, hogy a város papjaival személy
