Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az MDP harca az egyházi iskolák államosításáért Heves megyében. • 87
szerint beszélgessenek el. 76 A pócspetri tragédia után a pártközpont megbízta Horváth Miklós tanfelügyelőt, a megyei államosítási bizottság tagját, hogy beszélgessen el Czapik Gyula egri érsekkel. Kérte őt, hogy adjon ki egy körlevelet a templomokban folyó politikai izgatás megfékezésére. A tanfelügyelő visszaemlékezése szerint: Czapik a papok lelkiismereti szabadságára hivatkozott, én viszont arra, hogy a papok is az állam, polgárai, tehát kötelesek az állami törvényeket betartani. Czapik végül is kiadta a körlevélét és az azt követő vasárnapon valamennyi templomban felolvasták"." A katolikus egyház reakciós körei mellett a megyében az egyházi iskolák államosítása kérdésében a kommunista párt legádázabb ellenfele a Kisgazda Párt volt. Az e pártban tömörült gazdag parasztok, úri birtokosok, a földbirtokos osztály maradványai, egyházi személyek, s a régi rendszer egyéb kiszolgálói úgyszólván az egész megyében az államosítás ellen léptek fel. Az államosítás elleni harcban a Kisgazda Párt az egyház reakciós köreinek leghívebb szövetségese volt. Különösen erős volt a Kisgazda Párt államosítás elleni harca a gyöngyösi és a hevesi járásban. A kommunisták az államosítás kérdésében a Kisgazda Párttal nem tudtak megegyezésre jutni a megyében. 78 A korabeli képviselőtestületi, nemzeti bizottsági és egyéb jegyzökönyvek jól tükrözik a Kisgazda Párt államosítás elleni állásfoglalását. A képviselőtestületi jegyzőkönyvek adatai szerint az államosítás ellen volt például a balatoni képviselőtestület 6. 79 a karácsondi képviselőtestület 5, m a siroki képviselőtestület 7, 81 a viszneki képviselőtestület l 82 kisgazdapárti tagja. Tiszaigaron a képviselőtestületi ülésen a Kisgazda Párt tagjainak egy része szintén az államosítás ellen volt, 83 Zaránkon pedig a képviselőtestület 14:8 arányban a kisgazda párti plébános hatására foglalt állást az államosítás ellen. 8 '' A parádi nemzeti bizottság ülésén 3, 58 a tarnazsadányi nemzeti bizottsági ülésen 2 kisgazda párti tag szavazott az államosítás ellen. 80 A Kisgazda Párt sok tagja nemcsak a képviselőtestületi és nemzeti bizottsági üléseken, hanem a képviselőtestületek és a nemzeti bizottságok együttes ülésein, a pártok és a népi szervek közös ülésein, s más együttes üléseken is az államosítás ellen szavazott. Például a mikófalvi nemzeti bizottság és képviselőtestület közös ülésén hat kisgazda párti tag szavazott az államosítás ellen. 8 ' Terpesen a pártok és a népi szervek együttes ülésén a Kisgazda Párt tagjai egyöntetűen szembefordultak az államosítással. 88 Ludason 1948 június elején a Kisgazda Párt taggyűlést tartott, ahol az államosítás ellen léptek fel. 80 Egerbaktán a Kisgazda Párt tagsága egy kivételével mind szembefordult az államosítással. 90 Azokon a helyeken pedig, ahol a Kisgazda Párt nyíltan nem lépett fel az államosítás ellen, passzivitást tanúsított a kérdésben. Például az adácsi MDP szervezet, a nemzeti bizottság és az MNDSZ együttes ülése alkalmából a gyűlésen megjelent kisgazdapárti tagok tartózkodtak az állásfoglalástól. 91 Hasonló volt a helyzet Egerben is. A városi pártbizottság titkára jelentése szerint a Kisgazda Párt tagjai „... az iskolák államosítása kérdésében is egész vonalon passzív magatartást tanúsítottak". 92 Néhány helyen az államosítás ellen léptek fel a Nemzeti Paraszt Párt jobboldali tagjai is. Így Balatonban, 9 "' Hevesen. 9 '' Sírokban 59 és Szajlán. 96 98
