Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az MDP harca az egyházi iskolák államosításáért Heves megyében. • 87
Sajtó és levéltári forrásaink azt bizonyítják, hogy a megye lakosságának túlnyomó többsége támogatta az államosítást. Ha végigböngésszük a korabeli Heves megyei lapokat, csaknem .minden számban szó esik az államosítást követelő községekről, városokról és járásokról. Ebben az időben tömegével érkeztek levelek és táviratok az MDP megyei titkárságára, a lapok szerkesztőségeibe, amelyekben íróik követelik az államosítást. Az Igazság, az MDP megyei lapja 1948. június 3-i számában a következő államosítást követelő községek, járások és városok nevét találjuk: Bükkszentmárton, Tiszanána, Hatvan, Felnémet, Bélapátfalva, Ábrány, Űjlőrincfalva, Mátrasasvár, Dorogháza, Szuha, Gyöngyös, Boldog, Tarnaszentmiklós. Párád, Boconád, Erdőtelek, Erk, Tenk, a hevesi járás, Hevesvezekény, Ecséd, Apc, Szurdokpüspöki, Mezőtárkány, Sirok, Csány, Bükkszék, Terpes, Szajla, Tarnaőrs, Tarnabod, Kisköre, Pély, Heves. 50 A lakosság államosítás melletti kiállását bizonyítják a pártszervezetek által szervezett sikeres népgyűlések. A pártszervezetek ezeket szinte minden városban és községben megszervezték. Június 6-án a gyöngyösi járás 11 községében, június 11-én pedig öt községben volt népgyűlés. „A hallgatóság mindenütt nagy számmal jelent meg, s egyhangúlag követelték az iskolák államosítását".^ Az egri járásban június 6-án három, június 13-án pedig egy községben tartottak népgyűlést. 61 A lakosság túlnyomó többségének kiállását igazolják az államosítások után készült jelentések is. Az egri városi párttitkár ezeket írta: „A demokrácia táborához tartozó erők az iskolák államosítását nagy örömmel fogadták. Nagy vitatkozások indultak meg a demokratikus erők és a velük szembenálló erők között." 1 " 2 Az MDP recski körzeti titkára jelentésében a következőket olvashatjuk: „Az iskolák államosításáért folyó harcban a néptömegek túlnyomó része a demokrácia mellett döntött és ennek eredményeként még ingadozó falusi papok is semleges álláspontra helyezkednek." A jelentés azt is megemlíti, hogy a pétervásári járás területén Dorogháza, Mátraballa, Mátramindszent, Nádújfalu és Szuha községekben már évek óta küzdöttek az államosításért. 03 Az MDP tiszafüredi járási titkársága így foglalta össze a tapasztalatokat: „A tapasztalat, hogy a reakció erőlködése ellenére sem tudott hatást elérni a járás területén, amit szerettek volna. A járás területén az iskolák államosításával kapcsolatos hangulat kielégítőnek mondható."^' A pártnak az egyházi iskolák államosításáért vívott harca során meg kellett küzdenie az államosítás ellenzőivel. Az egyházi iskolák államosítása ellen természetszerűleg az egyház. Heves megyében a katolikus egyház reakciós körei hadakoztak leginkább. Az egyház reakciós körei változatos módszerekkel igyekeztek a tömegeket az államosítás ellen hangolni. Felhasználták erre a templomi prédikációkat, a hercegprímás által kiadott tiltakozó körlevelek felolvasását. Aláírásokat gyűjtöttek, izgattak. Számos helyen szerveztek imaórákat, utániakat, rózsafűzérösszejöveteleket. A legerősebb az egyházi reakció ellenállása Egerben volt. A Magyar Dolgozók Pártja által június 2-án összehívott értekezleten az egyházi reakció erői nyílt provokációval próbálkoztak. A gyűlésen kb. 500 személy jelent meg, tanítók és tanárok, köztük tíz cisztercita rendi tanár, harminc apáca az Angolkisasszonyok zárdájából, orvosok, MNDSZ asszonyok stb. A gyűlésen Rottenbiller Ödön népjóléti minisztériumi küldött és Gyalmos János vallás- és közoktatásügyi minisztériumi kiküldött be9 c
