Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az MDP harca az egyházi iskolák államosításáért Heves megyében. • 87

tak fel az államosítás mellett. A képviselőtestületi határozatok indoklásában megfigyelhetjük, hogy a legtöbb képviselőtestület azért tartotta fontosnak az iskolák államosítását, mert csak így látta biztosítottnak az ifjúság további demokratikus nevelését. Az egyes községeknél súlyosan •esett az is latba, hogy az államosítással a község mint isikolafenntarto súlyos terhektől szabadulhat meg, s a felszabadult összeget a község fejlesztésére fordíthatják. Az egerszalóki képviselőtestület egyhangúlag hozott határozata indoklásában azt hangoztatta, hogy „... a felekezeti iskolában ... a nép igényeinek megfelelő demokratikus neveléssel szemben a nevelés a legtöbb helyen ellentétes irányú volt". Majd sokszínű érveik közt kimondja: „... csak az államosítás révén válhat válóra, hogy a szegény néprétegekből való gyermekek magasabb képzettséget érjenek el, ami által nagyon sok, a múltban elveszett szellemi erő jut vezető pozícióba a népi demokrácia végleges formákban való megvalósítása javára . .." Az iskolák államosításával a politikai község mint iskola fenntartó terhéből jelentős összegek szabadulnak fel, amelyek a község fejlődését célzó beruházásokra fordíthatók."^' Felsőtárkányban azzal az indoklással, hogy „... a felekezeti iskolák a jelenlegi állapotban anyagiak hiánya miatt feladatuknak megfelelni nem tudnak ... a népnevelés, s a gyermekek iskoláztatásának érdekében államosítás szükséges" — a képviselőtestületi tagok döntő többsége (12:2 arányban) kívánta az iskolák államosítását,

00 A párt államosítási harcának hatékony támogatói voltak a népi szervek. A nemzeti bizottságok utolsó jelentős ténykedése az iskolák államosításának támogatása volt. A nemzeti bizottságok kivétel nélkül az államosítás mellett szavaztak, többségük egyhangúlag. Az egri nemzeti bizottság május 24-én,

51 a gyöngyösi június 3-án hozott az államosítás mellett kiálló határozatot.

52 A mezőtárkányi nemzeti bizottság az államosítást azért tartotta szükségesnek, „... mert az államosított iskolákban látják biztosítottnak az egész magyar ifjúság egységes nevelését, a népi demokrácia szellemében"/

á Az ecsédi nemzeti bizottság azzal érvelt, hogy „. .. az iskolák államosításával is népi demokráciánkat erősítjük"/

1 A hasonló példákat még hosszasan lehetne sorolni. Még a nemzeti bizottságokénál is egyértelműbb volt az UFOSZ (Űjgazdák és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége) és a FÉKOSZ (Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége) szerveinek állásfoglalása. Forrásaink szerint a megyében nem volt egyetlen olyan UFOSZ és FÉKOSZ szervezet sem, amely egyöntetűen ne támogatta volna az államosítást. Ez nem volt véletlen, hisz ezekben a szervezetekben agrárproletárok, újonnan földhözjutottak és szegényparasztok tömörültek, akiknek érdékeiért a párt mindig következetesen síkraszállt.

55 Mindenütt támogatták az államosítást az MNDSZ (Magyar Nők Demokratikus Szövetsége) szervezetei is. Tagjai nagyszerű munkát végeztek a szülők, elsősorban a nők felvilágosításában.

56 A pártok közül a Nemzeti Paraszt Párt tagjai követték leghívebben a kommunistákat. E párt tagjainak majdnem teljes egésze támogatta az államosítást.

57 Kiálltak az államosítás mellett az üzemi dolgozók, a posta, a vasút stb. alkalmazottai. A hatvani cukorgyár, a bélapátfalvi cementgyár, az egri dohánygyár dolgozói, a hatvani MÁV alkalmazottak, s még sorolhatnánk tovább, mind-mind támogatták az államosítást.

58