Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)

Lénárt Andor: Legények harca mestereik ellen a céhben való különválásért 1790-ben • 85

engedelmeskedtek, a temetési rendtartást nem tartották, a szokott fertálybeli auflagpénzt

29 nem akarták letenni, a céhmester legényétől a céhláda kulcsát elszedték. Ezek a cselekedetek mind a privilégium ellen vannak, mert az azt parancsolja, hogy a gyűléseket figyelmetességgel, csendességgel, józanon kell tartani, a legényeknek szót kell fogadniok a mestereiknek. A halottakat rend szerint el kell temetni, és minden fertálykor az auflagot le kell tenni a céh ládájába, s aki ezt nem teszi, azt dupla letételére kell kötelezni. Hát így tartják a legények a privilégiumot, és még őket vádolják, őket, akik azok mellett élni, halni, azokat megtartani akarják, kívánják. A mesterek nem hágták át az artikulusokat, a kitanult legényeket maguk küldték vándorlásra amíg a statútumokat fel nem bontották. Felháborodtak a mesterek azon az állításon, hogy a garasokból fertályokkor forintokat vittek haza. Ez kikoholt hazugság. Az auflagpénz azonnal, egy masszában, ahogy összeszedték, bekerült a ládába. Ebből fedezik a céh minden költségét; a mesterekét, a legényekét is. A céhmester a közös költségekre is ebből vesz ki elszámolásra. így tulajdonképpen három részre osztódott az összegyűjtött pénz. Az egyik maradt a ládában, a másik a céhmester elszámolásával a mestereké, „a harmadik rész pedig a legényeknek adattatik, mely pénzt magok közt felosztani szoktak". Emlékeztetik a mesterek a legényeket, hogy amikor az új artikulusok szerint az egész masszát a céhládába akarták tenni, és semmi osztást nem akartak, majd hogy nem felzendültek, s a komisszárius előtt rimánkodtak, hogy hagyják meg a régi osztást. Felháborodottan kérdezik a mesterek, hogyan hordhatnak ők forintokat haza? Régen is azt akarták, most is azt kívánják, hogy ne legyen osztás, s az összegyűjtött auflagpénz egy masszában a ládába kerüljön. Nevetségesnek tartják, hogy a legények is annyi pénzt kapjanak, mint a mesterek. Más az is, hogy „az instancia levelekre, írásokra nekik a céhládából semmi költség nem adatik. .. Ki látta, hallotta, s tapasztalta azt, hogy egy legény, Mesterekkel egy rangban légyen; nem fontollyák azt meg, hogy a mestereknek sokat gondoskodni köttetik az Legények eránt, méglen nekik munkákat talál, és hogy a Mestereknek az Legénység felöl felelni kölletik;a mesterek kormányozzák a munkákat, mi tesszük meg a Delineációkat; futnia, lógnia kell az munkában levő legényeknek elintézések miatt, és így a Mesterek többet érdemelnek, mert a Mester csak Mester, Legény tartsa magát úgy, mint legény." Nem tartozik a céh a legényeknek maga ellen a céh ládájából pénzt adni. Ha a mesterek ujjat akarnak húzni, ellenük instanciákat íratni, azt a maguk erszényéből tegyék. Az ilyen lázongó emberek miatt is van fölösleges költsége a céhnek, hátha még a pörlekedésre nekik is adnának pénzt! Volnának közöttük, akik azon törnék a fejüket, miket koholnának ki, s a rá való költséget a céh ládájából vennék ki; — az hamar kiürülne. Goromba, szemtelen állításnak tartják, hogy a legények azt állítják, hogy soha magisztrátust nem ismertek a mesterek. „Inkább mindenekbe engedelmességüket s kész szolgálatokat" tapasztalhatták. 90