Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)

Sugár István: Az elemi iskolai népoktatás Heves megyében 1770—1775 között • 49

AZ ELEMI ISKOLAI NÉPOKTATÁS HEVES MEGYÉBEN 1770 — 1775 KÖZÖTT A helytörténetírásnak nemcsak egyik legjelentékenyebb, de legnemesebb feladatai között van a helye a nép legszélesebb tömegeit érintő falusi elemi iskolai népoktatás kutatásának és feldolgozásának. A feladat sürgető jelentőségét mi sem jellemzi jobban, minthogy mindeddig, tanulmány erejéig is, csupán egyetlen szeiacő vállalkozott arra, hogy erről a Heves megyében részleteiben merőben ismeretlen kutatási területről: a falusi elemi iskolák XVIII. és XIX. századi viszonyairól, — a Canonica Visitatio-k alapján fessen körképet.

1 Még a legigényesebb hely- és falutörténeti munkák is elsiklanak e téma felett. Az egri egyházmegye Canonica Visitatio-inak Szántó által publikált forrás anyaga bár kifejezetten egyházi nézőpontból és célból készült, de értéke rendkívül becses, s éppen ezért úgy hisszük, hogy ezen 1750. évi adatok ismeretének birtokában, joggal érdeklődésre tarthat számot az a terjedelmes összeírássorozat, melyet a Heves megyei Levéltár Heves megyei közgyűlési iratainak állagában találtam. Az alább közölt, mindeddig ismeretlen levéltári forrásoknak a közreadása országos szempontból is annál inkább jelentőséggel bír, mivel éppen a Mária Terézia-kori közoktatás monográfusa: Fináczy Ernő maga vallja, — aki hatalmas forrásanyagát döntő többségében az országos kormányszervek levéltári állagaiból merítette, — hogy )}

a vidéki levéltárakat csak kisebb részökben használhattam fel... A későbbi kutatók feladata lesz a képet a helyi vonatkozások szempontjából jobban kiszínezni."

2 Az iskolai oktatás az 1770-es években még a legszorosabb kapcsolatban állott a vallással, illetve mind a katolikus, mind a különböző protestáns egyházakkal, melyek a tanítást szigorúan saját feladatuknak tekintették, az apostoloknak adott krisztusi parancsra építve tanítói tevékenységüket: „ ... tanítsatok minden népeket..." Ebben a vonatkozásban hozott újat és a maga korában merészet a kormányzat, amikor Mária Terézia 1769-ben elrendelte az ország valamennyi vármegyéjének a népiskolák legfontosabb adatainak az összeírását. Valóban helyesen állapította meg Fináczy, hogy „a népiskolákkal országos szempontból ezelőtt alig törődött a kormány. A nagy nép művelődése a politikai és rendi élet céljainak körén kívül esett, sőt e célokkal 49