Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)

Sugár István: Az elemi iskolai népoktatás Heves megyében 1770—1775 között • 49

ellenkezésben állott. A nép csak contribuens (adóalany, adófizető,) volt, s mint ilyen akadémikus szánakozás tárgya." 3 Annak a gondolata, hogy ennek az óriási néptömegnek a szellemi sötétségből való felemelése elsőrendű politikai feladat nem megvetendő tárgya, csak a felvilágosodás kibontakozása kapcsán merült fel. Rájöttek ugyanis arra, hogy a tudatlanság semmiképpen sem termékeny talaja és alapja az adófizető képességnek.'

1 Erre a jelentékeny és úttörő jellegű országos összeírásnak a céljaira rávilágítanak a munkálatokat elrendelő 1769. november 8-án kelt királynői kézirat következő sorai: „Minthogy az ifjúság jó nevelésétől és oktatásától függ minden, és minthogy ezt az államra, vallásra és lelki üdvösségre nézve oly fontos tárgyat mindeddig magyar királyságomban oly nagyon elhanyagolták, a kancellária feladata lesz azokról az eszközökről gondoskodni, melyeknek segítségével ezt a bajt fokozatosan megszüntetni és a gyermeknevelést jobb karba lehessen hozni. Annak az oka, hogy faluhelyen sok gyermek miért nem jár iskolába, tudvalevőleg abban van, hogy csakis azoknak a falvaknak vannak tanítói, melyekben lelkészek vannak. Mivel pedig gyakran hat-hét falu tartozik egy plébániához, s alig lehet remélni, hogy a szülők kis gyermekeiket egy félórányira vagy talán még messzebbre küldjék iskolába, ezért egyúttal arra is ki kell terjeszkednie a javaslatnak, vájjon lehetne-e és mi módon lehetne elejét venni ennek az akadálynak, mely az ifjúság jótékony oktatásának útját állja."

5 A felvilágosodás korszellemének hatására meginduló elemi iskolai oktatás megjavításának nehézségeit igazolják Sándor Lipót főhercegnek és nádornak néhány esztendővel később, magához az uralkodóhoz intézett emlékiratának lényegét tükröző következő sorai: „ .. . Csekély véleményem szerint nagy kérdés, vajon jobb-e az államra nézve, hogy valamennyi alattvalója tud írni és olvasni, vagy sem és mivel én inkább az utóbbi véleményen vagyok, azt hiszem, hogy szükség nélkül az iskolákat, különösen az elemi és grammatikai iskolákat nem szabad szaporítani, s a szülőket kényszeríteni, hogy fiaikat iskolába küldjék, hanem azt teljesen önkényükre kell bízni... Ezen általános szabály alól kiveszem a vallás- és erkölcstan oktatását, mely alól senki sem menthetőfel."

G A most tárgyalás alá veendő iskolai összeírásokat alapjában véve a készülő tanügyi reform, illetőleg az 1777-ben kibocsátásra került Ratio Educationis helyzetfeltáró felméréseinek kell tekintenünk, — ami úgy hisszük, hogy joggal, csak még inkább fokozza jelentőségüket. Az alábbiakban ismertetendő Heves megyei falusi népiskolák összeírásai annál is inkább érdeklődésre tarthatnak számot, mivel — Fináczy alapvetően monografikus munkájában is csupán egyetlenegy, az 1770— 1771. évi iskolai összeírásról tesz említést,' ezzel szemben, a Heves megyei Levéltárban sikerült ezt követően még három összeírást ciklus adatsorára is rátalálnom. A Helytartótanács rendelete nyomán, a vármegyei közgyűlés utasítására a négy járás (tarnai-, gyöngyösi-, tiszai- és a mátrai járások50