Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)
Nagy Árpád: Az egri volt jezsuita („Magyar Király”) patika története. 1713—1773. • 31
Feladatuknak tekintették ezen kívül — nyilván a városi medikusok hiányában és távollétében, hogy fekvőbetegeket is látogassanak. 16 A későbbi évek folyamán — bizonyára személyi adottságok szerint, esetleg járványok idején — több alkalommal külön infirmarius és apothecarius volt a rezidenciában. 17 A háztörténet szerint a gyógyszertár élete zavartalannak látszik éveken keresztül; az első csapás a patikát 1718-ban érte, amikor váratlan tűz ütött ki, nyilván gyógyszerkészítés közben. Jelentősebb kár nélkül sikerült azonban a tüzet eloltani. 18 A gyógyszertár az alapítását megelőző kétkedések ellenére hamar önfenntartóvá vált. Ennek oka elsősorban a konkurrencia hiánya lehetett, s a készítmények minősége. A ritka alapanyagokkal is ellátott többi jezsuita gyógyszertárakhoz hasonlóan, az egri patika is a kor legmodernebb, nemegyszer tengerentúli anyagokból készült orvosságokat árusította; patikusai is gyakorlott, képzett gyógyszerészek voltak 19 A patika bevételeinek növekedésével nemcsak anyagszükségletét és személyzetének eltartását fedezte, hanem a templom szerelvényeinek gyarapításán is jutott hasznából. Ügy látszik, hogy a patika bevételei az irgalmasrendi gyógyszertár alapítása után sem csökkentek jelentősen (1727), 20 mivel az utóbbi elsősorban a kórház betegeinek ellátására volt hivatott. II. Az 1720-as években az egri rezidencia gyors ütemben fejlődik: az iskola tanulóinak létszáma állandóan emelkedik, a rezidenciában egyre differenciáltabbak a feladatkörök. A rendház lakói és a diákság ellátása érdekében került 1724-ben Egerbe Conrad Kerschenstajner, akit határozottan orvosnak kell tartanunk: 1725-ben a háztörténet Erdődy püspök „infirmarius aulicus"-a ként említi. 21 A következő két évben azonban, úgy látszik, tanulmányait folytathatta, mert 1727-ben, bár szerepel a rendház tagjai között, egész évben távol volt: fel adatait az újra Egerbe helyezett Steyr látta el. 22 Guett Mihály, Kerschenstajner apothecariustársa ekkor kaphatott alkalmasint Nagyszombatban orvosi képzést, mert 1729-nben visszatérve Egerbe, Guett egy személyben apothecarius és infirmarius is. 23 Valószínű, hogy ezekben az években az apothecarius mellett segédet is tartottak. Alkalmanként az infirmarius is segíthetett a gyógyszertár ellátásában, azonban az officina és berendezés tisztántartására, a közönségesebb munkavégzésre a segéd, vagy szolga állandóan rendelkezésre állott. Breznay Imre adata szerint, ha a patikusnak egy segédje volt, azt a rendház ingyen tartotta; a másodikért már a patika jövedelméből 100 forintot kellett évente fizetni. Maga a segéd élelmezésén, szállásán túl évi 80 forint fizetést kapott, s 12 vödör bort a rendház vagyonából. 24 Az apothecarius segédjét a História Domus nem említi. Az egri jezsuita gyógyszertár történetének legjelentősebb alakja Simon Ferenc fráter. Előbb két évig, 1732—33-ban, 25 majd 1748-tól 1761ben bekövetkezett haláláig vezette az egri patikát. 26 33
