Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)

Nagy Árpád: Az egri volt jezsuita („Magyar Király”) patika története. 1713—1773. • 31

Simon Ferenc életéről a következőket tudjuk az egri jezsuita forrásanyag alapján: 1706. április 17-én született az erdélyi Szászrégenben. Trencsénben állt a Társaság szolgálatába, majd Bécsben tett fogadalmat 1728. október 19-én. „Dicséretesen" elvégzett gyakorlóévei (tyrocinium) után előbb az egri collegiumban ténykedett (1732—1733),

27 majd 7 évet töltött a kassai, Leoben-i, zsidóvári (Judenburg, Alsó-Ausztria), a zágrábi rendházakban. További öt évet a szakolcai rendházban töltött, (1741—• 1745), ahol gyógyszertárat rendezett be. Egri tevékenysége alatt a templom felszerelésére a gyógyszertár bevételéből kötelezően erre fordítandó összeg mellett is áldozott.

28 Infirmarius-ként Barkóczi Ferenc egri püspököt is kezelhette, akinek javaslatára hívták halála évében valamelyik

251 — alkalmasint Széchenyi — gróf gyógyítására Sopron mellé. Négy nappal Bécsbe való érkezte után belázasodott, s 33 napi egyre erősödő betegség után, 1761. augusztus 9-én meghalt. Simon infirmariusi ténykedése — úgy látszik — meghaladta a rendházbeli feladatokat: halálhíre városszerte nagy részvétet váltott ki.

30 Tudva szakolcai gyógyszertár-alapító tevékenységéről, felvetődhet, hogy nem ő készíttette-e Egerben a patika bútorzatát? Egri tevékenysége idején azonban sem a gyógyszertárban folyt ilyen arányú munkáról, sem a rendház tagjai között asztalosról, aki ennek a magas igényű feladatnak az ellátására megfelelhetett, nincs adatunk. Simon Ferenc maga is foglalkozott újabb gyógyszerek kikísérletezésével: a róla írott megemlékezés tud egy általa kikísérletezett porról, amelynek receptje (cujus sincera descriptio) hitelesen leírva és lepecsételve megvolt.

31 A recept későbbi sorsa ismeretlen. Simon halála után a gyógyszertár kezelését Neussel Jakab fráter vette át.

32 Egy év kivételével (1766)

33 egészen a rendház feloszlatásáig Egerben maradt, egy időben talán Wisgril Márton

3i apothecarius-szal együtt. A gyógyszertár a jezsuita rend feloszlatásakor az ideiglenesen a rendházban maradt Neussel Jakab kezelésében tovább működött, bevételei azonban egyre alább estek, s a kamara bérbe adta, 1775-ben pedig elárverezték. Ekkor Artner József vette meg,,

33 akitől — eladósodván a szemináriumnak — a papnevelde vette át.

36 1778-ban a szemináriumnak át kellett adnia a jezsuiták helyébe lépő cisztercieknek; kezelésükben maradt •— a pilis-pásztói apátság feloszlatásának idejéig — 1787-ig. Ekkor a Kamara vette birtokba a patikát, s világi gyógyszerészek bérelték. 1795-ben vette meg Spetz József, 1802-ben pedig új házába (ma: Széchenyi u. 16.) költöztette.

37 Ezzel zárult a patika XVIII. századi története; a jezsuita rend feloszlatásától világi bérlő kezébe kerültéig eltelt idő alatt — Neussel Jakab provizórikus irányítása — a bevételek visszaesését, a beteg apothecarius segéd nélkül maradását, a közvetlen irányítás hiányát bizonyítja a patika teljes lezüllése; a szemináriumi prefektus, mielőtt átadná a kamara utasítása értelmében a cisztercieknek a patika kezelését, kéri, hogy addig kaphassa meg legalább a szeminárium a bevételeket, ameddig deficitje kiegyenlítődik.

38 34